A hétfő pénteken kezdődik - és még tündérek is

Hetedhétfő címmel közös mesemondós körblogolást indítunk Csengével, vagyis a Tarkabarka Hölggyel, és Szilvivel, a Kétfülű mesemondóval. Mi lenne  alkalmasabb dátum az induláshoz, mint Benedek Elek születésnapja, a Népmese Napja? Mit ad isten, a nevezetes nap épp péntekre esik... Na de ki bánja, nekünk épp megfelelő lesz. Innentől pedig hétről hétre érdemes figyelni a blogokat, mert hét héten át érdekes, mesés témákkal jelentkezünk együtt, hétfőnként. 

Elsőnek a magyar népmesék tündérvilágára vetünk egy pillantást. Talán az angol, és az ír népmesék tündérei jobban benne vannak a köztudatban, de ha nagyon piszkáljuk a témát, találunk itthon is tündéreket, Tündér Ilonán kívül is. 

A nyáron egy egészen kivételes hangulatú népmesés kötet akadt a kezembe. A Tündértó titka kisalföldi népmeséket tartalmaz, amik telis-teli vannak boszorkányos, tündéres történetekkel. Dr. Timaffy László egy korábbi munkáját már olvastam, a Táltosok, tudósok, boszorkányok című könyv sem volt mindennapi darab, ez is nagyon jóra sikeredett. Egyik kedvenc történetem belőle a következő:

Zsuzsika és a tündérlánykák, sztori:

Zsuzsika szegény édesanyjával éldegél a Duna parton, libákat legeltet egymagában. Egy nap egy közeli tisztásról nevetgélést hall, tündérlányok játszanak ott. Maguk közé hívják a kislányt, egy szép karikát is adnak neki, Zsuzsika pedig önfeledten karikázik a tündérlányokkal, megfeledkezve a libáiról. Amikor eszébe jut a rá bízott feladat, a libák már régen szétszaladtak és keservesen sírni kezd. A tündérek megvigasztalják, egy bűvös sípot kap tőlük, amivel a libáit visszahívhatja. Kap még egy csomó nyírfalevelet, amit haza kell vinnie az édesanyjának. A nagy kupac falevél utólag színaranynak bizonyul, a szomszéd viszont hiába próbál lopni belőle, mert az ő kezében tüzes lesz mint a parázs.  A szegény asszony és a kislánya viszont halálukig boldogan élnek a tündér adta aranyakból. 

Mitől különleges ez a mese?

A mesetípusa a magyar népmesék között nem gyakori, nem jön szembe unásig minden második népmesés kötetben. Ennek az az oka, hogy speciálisan arra a tájegységre jellemző darab. Sok, hasonló mesét ismerünk a határ túloldaláról, ez a fajta tündéralak a szláv mesékben fordul elő gyakrabban, onnan érkezhetett hozzánk.  

 Zsuzsika meséjének párját szlovén népmesék között leltem meg, ott a főszereplő Betty együtt táncol az erdei lánnyal és hasonlóan Zsuzsikához, egy csomó falevelet kap.  A hasznavehetetlennek látszó falevél később értékesnek bizonyul. Ez tipikus tündérajándék, jellemző a játékosságukra, akár gonosz tréfacsináló kedvükre, hogy értékesnek látszó ajándék értéktelen, az értéktelen pedig értékessé lesz. A tündérekkel való játék, tánc tulajdonképpen veszélyes, néha mégis megéri megszegni a tabut, hiszen ebben és más mesében is utóbb mégis jóságosnak bizonyulnak.

Más érdekesség - karikázó tündérek

Lurkovilag fényképe

 Érdekes, hogy a mesebeli tündérlányok nem táncolnak, hanem karikáznak (Zsuzsikának is adnak egyet a történet szerint). A karikázás egy régi ügyességi játék, bottal hajtották a karikát a gyerekek. Hullahopp karikát, bicikli- vagy hordóabroncsot lökdöstek így.

"A szabad ég alatt tanyáztam. Gyermek voltam és karikáztam. 

Míg karikám gurult előre, 

ránéztem fűre, fára, kőre, 

holdfényre, napra, csillagokra, 

férfiakra és asszonyokra (...)"

Dsida Jenő

Lásd még:

Timaffy László (szerk.) A ​Tündértó titka (Hetedhét Magyarország)
Petrovácz István (szerk.) Keleti ​szláv regék és mondák

A. H. Wratislaw (szerk.) Sixty ​Folk-Tales  From Exclusively Slavonic Sources

bónusz: aki megírja a címben általam kificamított két könyv címét, az jó nálam egy plusz tündéres mesére. ;)

... és ha már szó esett Tündér Ilonáról, ez a kedvencem amiben szerepel. :)

Hetedhétfő témában pedig itt érdemes olvasgatni:Csenge, a Tarkabarka Hölgy ésSzilvi a Kétfülű mesemondó oldalán!