2017. december 10., vasárnap

A tündérkapu titka - megjelent a második mesekönyvem :)



Juhú megjelentem! :) a kosárban pedig ott vannak a varázskavicsok. 


2017. decemberében a Mikulás meghozta A tündérkapu titkát a KMK webboltjába, kilencedikén pedig egy igazán hangulatos könyvbemutatóra is sor került. 

Könnyű annak akinek ennyire jó fej családja van: amikor a költözködés- mesemondó fellépések közepette levegőt venni is alig volt időm, akkor a szüleim vetették bele magukat nagy lelkesen a bemutató szervezésébe. Anyukám ismét megvarrta a mesém egyik hősét, apu kartondobozokból felépítette díszletnek a mesebeli kaput, és az egész család beállt mikulásozás után tündérkavicsot festeni, hogy mindenkinek jusson, aki eljön a könyvbemutatóra. (És anyu még sütit is sütött, csak mondom). 



A fogadott nagybátyám másodszor is keresett nekem szabad termet a KMO -ban, ráadásul éppen azt, amiben a Lea és a viharbanyák bemutatója is volt.  Kezdő mesemondó barátném, Reznák Edit és édesanyám vállalták a mese részleteinek felolvasását, szerkesztőm, Kozma Réka pedig szuper kérdéseket talált ki. Nekem már csak annyi volt a dolgom, hogy felvegyem a kedvenc színeim és meséljek a közönségnek a regényről. 





Boróka története egy régi fehérvári nyáron kezdődött, amikor véletlenül összetalálkoztam egykori gimnáziumi osztálytársammal és a kisfiával. Az akkor 5 éves fiúcskáról kiderült, hogy egy ételallergia miatt nem ehet édességeket, viszont hatalmas vonzalmat érez a könyvek iránt. Amikor más gyerek az anyukáját cukorkáért cipeli a boltba, őt antikváriumba kell vinni mert könyvet kér. A dolog nagyon megérintett, így felajánlottam Rékának, hogy ha megmondják, mi a kisfiú kedvenc állata, írok neki róla egy mesét. Nemsokára kaptam is egy levelet: Lívió kedvenc állata egy fehér sárkány, és úgy hívják hogy Gilice. (Nem ám cica vagy kutya, hanem sárkány, ráadásul egy bizonyos). Így történt, hogy Lívió azóta is szülinapra, karácsonyra mesét kap, ami a sárkányról, és róla szól. Amikor pedig belekezdtem Boróka meséjébe, belecsempésztem egy kicsit őket is. 


Gombóc tündér és jómagam

A mesébe kerültek még a kelta tündérvilág hiedelemalakjai: persze kicsit újragondolva. Nagyon szeretek azzal játszani, hogy népmesei elemeket felhasználva saját világot teremtek. A felnőtt olvasó, aki ismeri az ír népmesék szabályosságait, tündéralakjait, majd jól szórakozik azon, hogy melyik figurát ihlette bheansidhe, melyiket pixie, és mit tettem hozzá én, a gyerekolvasóknak pedig remélem kedvet csinálok a népmesékhez. Egyébként olvasóként én is imádom az ilyen könyveket, szórakoztat, amikor felismerhetem a népmesékből, néprajzkönyvekből ismerős hiedelmeket. 


A másik dolog, amivel szívesen szórakozom írás közben, hogy tovább gondolom a lakóhelyem környékét, de akár a saját lakásunkat is. Például a 13. kerületi spájzunkban közvetlen átjáró vezet Középföldére, A tündérkapu titka tündéreinek varázskapuja pedig a Vizafogó teherpályaudvar egykori romkapuja:  

márpedig ez a vizafogói átjáró Tündérországba :)


A Lea és a viharbanyák boszorkányai pedig a székesfehérvári gyerekkori kert almafáján üldögéltek. Ha visszaolvasom egy-egy történetem, még ha mesebeli is a helyszín, én mindig látom magam előtt hogy mi hol játszódik. Személyes ismerőseim közül is sokan felismerhetik ezeket és jókat derülnek rajta. Remélem a történeteimet olvasó gyerekek is megtanulják majd így látni a világot. 


 A napi munkám során sok gyerekkel találkozom, természetesen ők is hatnak rám és a történeteimre. Nagyon szeretem hogy ma divatosak a különleges keresztnevek. Igazán mesébe illő a Zorka, a Bodza, a Mirkó, igazi tündérnév szerintem a Kiara, Léna is. Mivel ma már egyre gyakoribbak ezek, szerintem sokkal életszerűbb, ha a meseíró ilyen neveket is ad a főszereplőinek, hiszen mai gyerekeknek írok akiknek ez a napi valóság. Ráadásul ezek a nevek igazán jól passzolnak egy tündérekkel játszó, varázsvilágot járó gyerekhez. 







Igazán remek hangulatban telt a könyvbemutató, és hogy mégegyszer a családomra utaljak: édesapám gyakran hangoztatja, hogy ha rekordkísérletre készülsz, vedd meg előre a pezsgőt. Így én bizony két üveggel is vettem, barackos és almás gyerekpezsgőt. Megittuk! :)

még Frugilega, a Lea és a viharbanyák varjasboszorkája is tiszteletét tette :)



Mindenkinek köszönöm aki eljött!



Lemaradtál a könyvbemutatóról de szeretnél egy Tündérkaput? Szerezz egyet itt :)