2009. december 8., kedd

Tengeri tündérek, tengerészek


(francia mese)
Saint-Malóból* egyszer útra kelt egy hajó: Marseille-be** tartott. Amikor megérkezett a kikötőbe, a matrózok kivetették a horgonyt, s az véletlenül éppen egy tengeri tündérnek a. vállára esett. A tündér elfutotta a harag, fogta a vasmacskát, és fölhajította a magasba onnét a
tenger fenekérő1. A matrózoknak majd leesett az álluk a csodálkozástó; amikor a horgony egyszerre csak kivágódott a vízből, elrepült a szemük előtt, és fönnakadt a"legmagasabb árboc tetején. El sem tudták képzelni, hogyan történhetett ez az elképesztő dolog. Egy ideig döbbenten tanakodtak, de mert a hajó mégsem maradhatott szabadjára a vízen, végül is fölmásztak az árbocra, leszedték róla a horgonyukat, és másodszor is kivetették.
Most aztán minden rendben ment: a vasmacska nagyot csobbant, egykettőre feneket ért, ott jól megkapaszkodott a fövényen, és meg sem moccant többet.
Hanem akkor egy"hang csendült a mélyben.
- Szerencsétek, matrózok - mondta -, hogy a horgonyotok ezúttal nem a vállamat érte, mindannyian halál fiai lettetek volna. Tengeri tündér vagyok, én hajítottam az imént a magasba a vasmacskát, mert megsebezte a vállamat.
Erre a matrózok kiáltozni kezdtek:
- Tengeri tündér, gyere fel, mutasd meg magad, szeretnénk látni
A tündér eleget tett a kérésüknek, fölbukkant a mélyből, s ott lebegett a a matrózok előtt a víz színén, míg annak rendje és módja szerint bocsánatot nem kértek tőle.
* Ejtsd: szen-máló; észak-francia kiköto
** Ejtsd: márszej; dél-francia kiköto
(…)
- Bárhol jártok ezután világban, mielőtt kiköttök és kivetitek a horgonyotokat, előbb kérdezzétek meg: "Nem tanyáztok itt, tengeri tündérek?" - mert ha még egyszer akár csak egyetlenegy tündérnek a vállát megdobjátok, végetek van!
Aztán egy kis aranyhalat hajított a fedélzetre, és azt mondta a kapitánynak:
- Ne hagyd a szárazon tátogni ezt a halacskát, keríts egy üveget, töltsd tele tengervízzel, és abban tartsd. Ha valami kívánságod van, csak hozzá kell fordulnod, minden kérésedet tüstént teljesíti, ha elmondod neki ezt a versikét:
Bászkiennek, a tündérek
Úrnőjének nevében,
Aranyhalam, kérve kérlek,
Teljesítsd a kérésem.
A kapitány meg a matrózok nagyon megköszönték Bászkiennek, hogy ilyen jó szívvel van hozzájuk, a tengeri tündérek királynéja pedig ismét alámerült a habokba. Marseille -ben megrakták áruval a hajót, azután útra keltek, és egyenesen Londonba vitorláztak. Mikor a kikötőbe értek, a kapitány így szólt az aranyhalacskához:
Bászkiennek, a tündérek
Úrnőjének nevében,
Aranyhalam, kérve kérlek,
Teljesítsd a kérésem.
- A kérésem pedig az, hogy jól értékesíthessük a rakományunkat, és akik a,hajón vagyunk, megalapozhassuk a szerencsénket.
A kis hal valóban teljesítette a kívánságukat; olyan jó vásárt csaptak, olyan jó áron tudták eladni az árujukat, hogy ennek az egyetlen útnak a jövedelméből tehetős emberek lettek, házat, földet vettek, a szárazföldön élhettek, nem kellett többé a tengeren küszködniük.
A kapitány magával vitte az aranyhalacskát, és feleségestül, gyerekestül boldogan élt, míg meg nem halt.
Azt hiszem, hogy boldogan, gond nélkül éltek a matrózok is, és jó sora lett a két újoncnak meg a hajósinasnak is.
/Az aranyláncon függő kastély/

2009. november 24., kedd

A reklám helye



Csenge lesz a tvben, tessék megnézni! :D szombat 10:45 hírTV!!!

http://tarkabarka.blogspot.com/2009/11/egy-kicsi-sajto-es-media.html





2009. november 16., hétfő

Gyöngyvirág Palkó



... legyen itt végül egy magyar népmese is, de cseppet sem olyan ám, amit tucatszámra találhatunk a könyvekben! Tündéres is, törpés is, hagyományos is meg nem is. Köszönet érte Mesemondó Dalnoknak, hogy felhívta rá a figyelmem, szívesen hallanám egyszer tőle is! :)


2009. november 1., vasárnap

napsütéses november





Ősz
"Most már a barna, dérütötte rónán
mulandóságról mond mesét a csend.
Most már szobádba halkan elvonulhatsz
s hallgathatod az álmodó Chopint.
Most már a kályhatűz víg ritmusára
merenghetsz szálló életed dalán,
míg bús ködökből búcsút int az erdő,
mint egy vöröshajú tündérleány." /Ápriliy/




képek forrása: deviantart

2009. október 20., kedd

Gilitrutt





"Hæ, hæ og hó, hó.
Húsfreyja veit ei, hvað ég heiti; hæ, hæ og hó, hó.
Gilitrutt heit ég, hó, hó.
Gilitrutt heiti ég, hæ, hæ og hó, hó."


2009. október 13., kedd

Hegyek, erdők, őszök, varázsos ködök




Ezek pedig megérdemelnek egy külön bejegyzést, az első kép valahonnét netről, a többi pedig szintén deviantartos:








forrás: deviantart.com


Mesés képek



Az idétlen neve ellenére nem is olyan rossz oldal ez a deviantart.com. Ilyen csuda dolgokra lehet ott bukkani:









szóval mégegyszer, forrás: deviantart.com

2009. szeptember 23., szerda

Mese Julinak

"És akkor bejött az ablakon egy cserkesz. A gombja gesztenye. Juli eloltotta a villanyt, hogy jobban lássa.
- Micsirkász, cserkesz? - kérdezte.
- Cserkeszek - mondta a cserkesz.
- Mit cserkeszel?
- Lázrózsákat.
- Itt vannak az arcomon - nevetett Juli.
- Rózsamező, rózsatő, úgy elviszlek, mint a kő - szavalta a cserkesz.
- Jaj, ez jópofa! - örült Juli. - Csak éppen semmi értelme sincs.
- De rímel-bímel - mondta a cserkesz, és közelebb jött.
Nicsak, az orra is gesztenye!
- Az orrod gesztenye - mondta Juli.
- Az orrom gesztenye, a szemem mandola - énekelte a cserkesz.
- Talán mandulát akartál mondani.
- No jó - egyezett bele a cserkesz -, az orrom gesztenye, egyik szemem mandola, másik szemem mandula, a derekam mandulin.
- Mandolin, te buta - nevetett Juli.
- Akkor tehát - mondta újra a cserkesz - az orrom gesz.
- El ne mondd újra! - kiáltotta Juli.
- Tán az oldalad fúrja? - háborgott a cserkesz.
- Újra fúrja - mondta Juli.
- Ezt mondd gyorsan - emelte fel az ujját a cserkesz. Az ujja bikmakk.
- Az ujjad bikmakk - mondta Juli.
De a cserkesz nem tágított.
- Mondd gyorsan - ismételte.
- Micsodát?
- Hogy újra fúrja.
Juli megpróbálta, nem ment, minduntalan az jött ki: úrja fújra.
- Mindig ilyeneket találsz ki - mérgelődött.
- Bocsánat - szégyenkezett a cserkesz, s hogy másra terelje a szót, megkérdezte: - Hogy van az egyeded-begyeded?
- Az egyedem-begyedem tengertáncol.
- Ki fújja neki?
- A Rezes Bandika rezesbandája.
- Ki rombitál?
- A rokodil.
- Ámulok-bámulok, majd el nem kábulok - tekergette a nyakát a cserkesz.
A nyaka nyárs!
- A nyakad nyárs - mondta Juli.
- Nyáron nyárs, ősszel csősz, télen fél, tavasszal tapasszal - így a cserkesz.
- Mondd el még egyszer! - kérte Juli.
A cserkesz egy darabig gondolkozott, aztán bevallotta:
- Elfelejtettem, fejemre ejtetten.
- Talán dinnyédre ejtetten - javította Juli.
Az már igaz, a cserkesz feje dinnye volt.
- Ámbátor ennek ellenére - hősködött a cserkesz - az a fontos, hogy idetaláltam.
- Hogyan találtál ide?
- Hang után. Az orrodon kukorékolt egy szeplő.
- Nincs is az orromon szeplő - mérgelődött Juli.
- Hát akkor ki kukorékolt?
"Ez igaz - gondolkozott Juli -, ha nincs az orromon szeplő, akkor ki kukorékolt?"
- No várj, megnézem - mondta. Megtapogatta az orrát, s boldogan fölkiáltott: - Nicsak, van itt egy, itt kukorál s kukorékol!
- S a többi ezerkettő? - rosszmájúskodott a cserkesz.
- Azok ámuldoznak, mert ilyen szemtelen cserkeszt még nem láttak!
- Mondtam már - kántálta a cserkesz -, a szemem mandola.
- Mi a csucsor!
- Micsor? Csicsor?
- Nem csicsor, csucsor!
- Ezt nem értem - mondta a cserkesz.
- Én se - nézett rá Juli.
Ennek mind a ketten nagyon megörültek.
- Mit csináltál mostanában? - kérdezte Juli.
- Uborkát egyeltem, őrséget kettőztem, dinnyét harmadoltam, főzsiványt négyeltem, ötöltem-hatoltam, erdőben heteltem, miattad nyolcultam, nem kilencedeztem, gonoszt tizedeltem.
- Húha! - mondta Juli.
- Azt nem hoztam - csóválta a fejét a cserkesz.
- Hát mit hoztál?
- Apádnak almavesszőt, Györgynek gyömbérgyökért, anyádnak fűzfaágat, hadd teremjen tercinákat.
- Micinákat?
- Ter.
- És nekem mit hoztál?
- Mesét.
- Hol van?
- Már odaadtam.
Juli keresgélni kezdte maga körül a mesét, a cserkesz teli szájjal nevetett. Aztán Juli is elnevette magát, hiszen ez volt a mese.
- Hát azért ennek nem sok értelme volt - kritizált Juli.
- Az igaz - mondta a cserkesz -, de látszik belőle, hogy cserkeszlek.
- Én is cserkeszlek téged, cserkesz - mondta komolyan Juli.
A cserkesz mosolygott, fénylettek a gesztenyéi.
Kiment az ablakon, vitte a lázrózsákat."

/Lázár Ervin: Mese Julinak/

Jöhetne már az a Cserkesz a lázrózsákért... :(

2009. szeptember 10., csütörtök

Mesejegyzék2

tegnapelőtt jártam bent a Somogyi Könyvtárban, és kivettem: Michael Ende: Varázslóiskola Vágyországban , illetve Mesemondó Dalnok Csenge javaslatára beszereztem Hínárkóc, a vízimanó történeteit, A megbabonázott puding című könyvet.
Nem olyan régen fejeztem be Az éber bádogkakast, ami német, tengerparton született meséket tartalmazott, teli házimanóval, vízimanóval, borostyánőrző tündérrel, tyű, pozitív a mérleg. :))) És most olvasom A hegyiszellemet is, a közepén járok, lengyel meséknél, de van benne szlovák, cseh, német és osztrák rész is. Nagyon érdekes, hogy különböző népek, emberek hogy képzelik a vízimanót: a németeknél halott gyermek, akinek a fejfáját hajóépítéshez használták fel, bosszúból elsüllyeszti a hajókat, de valamiképp mégiscsak mulatságos és néha egészen bölcs, igazságos valaki, a cseheknél meg felőtt férfi, víztől csepegő zöld kabátban, szerencsehozó és bajkeverő, van egy Sára nevű felesége, és palackokban tartja a vízbefúltak lelkeit. A Rumcájsz szerzőjének Hínárkóca ehhez képest egészen vidám valaki, aki maximum a gőgös és önhitt hercegnek árt.
A Varázslóiskola Vágyországban pedig nekem kissé csalódást okozott: olyan vázlatszerű. Vannak benne jó ötletek, de mintha a negyedénél abbamaradna. Valakitől hallottam, hgy Rowlingot gyanúsítgatták vele, hogy ebből merített ihletet a HPhoz, hát... akkor rém ügyes. Tényleg vannak hasonlóságok, a varázsolni tanulás mikéntje, tárgyak röptetése, viszont nagyon rövidke, és nem túl fordulatos történet.

2009. augusztus 31., hétfő

Harold Monro: Hangok a láp fölött




Nimfa, nimfa, miből van a gyöngyöd?
Zöld üvegből, manó, miért nézed úgy?
Add ide.
Nem.
Add nekem. Add ide.
Nem.
Akkor hajnalig bömbölök,
jajgatok érte a nád között.
Mért tetszik úgy oly hirtelen?
Szebb, mint a víz, a hold, a hínár,
Szebb, mint a szél puha éneke:
Szebb az ember szép lányainál
Ezüstgyűrűd zöld gyöngyüvege.
A holdból loptam, éj idején.
Add már, no, meghalok érte.
Nem.
Akkkor hát bőgök a láp fenekén:
Zöld üveggyöngyödet szeretem.
Add nekem. Add ide.
Nem.

2009. augusztus 30., vasárnap

Hogyan láthatunk tündéreket:



"Mi a legmegfelelőbb időpont meglesni őket? Azt hiszem erre tudom a választ... Az első szabály, hogy egy nagyon forró napnak kell
lennie - hogy végül le kelljen huppannunk valahova a nagy melegben; és egy kicsit álmosnak kell lenni - de nem annyira, hogy ne tudj koncen
trálni és a szemed nyitva tartani.
És egy kicsit "tündéres" hangulatban is kell lenned, a skótok így nevezik: "eerie", és talán ezt a szót a leghelyesebb használni; ha nem tudod mit jelent attól tartok nehezen magyarázhatnám meg Neked, várnod kell amíg meglátsz egy tündért, és akkor biztosan tudni fogod...És az utolsó szabály, hogy nem szabad hogy akkor ciripeljenk a tücskök. Ezt nem tudom megindokolni most, jelenleg csupán el kell hogy hidd Nekem.Tehát ha mindezen dolgok adottak, akkor jó esélyed van rá, hogy megpillants egy tündért..."
/Lewis Carroll/

És van, akinek ez sikerült... (van?) minden esetre itt ez a nagy vihart kavart fénykép fénykép:


1917 ben, két kislány készítette ezt a fotót, amit sokan üdvözöltek, mint gyerekkori álmaik valósággá válását, bizonyítékot, mássok pedig támadták. Még Sir Arthur Conan Doyle, a Sherlock Holmes írója is nyomozott az ügyben, érdekes lenne tudni, milyen eredményre jutott végül.
az esetről film is készült, sajnos még nem láttam... de hamarosan.
szóval ők láttak (?) tündéreket, a kis Emily és barátnője, meg Lewis Caroll. :) hát ti? :)

2009. augusztus 29., szombat

Törpetánc


Tegnap padlásrakodás közben bukkantam erre a versre, amit még alsótagozatban tanultam. :)






Mesejegyzék


A 2009 tavaszi félév és 2009 nyár során olvasott
mesekönyvek érékelése és felsorolása:

Ispirescu: Mesék (román mesék) :) :)

Michael Ende: Gombos Jim és Lukács a masiniszta
:) :)

Barcsa Dániel: Székely népmesék :) :)

Norvég népmesék :( :(
(Szegedi Katalin illusztrációjával, :) :)

Szunyogh Szabolcs: Boszorkányszombat :) :)

Ráth-Végh István: A sátán és cimborái :)
(ez kivételesen néprajzi ismeretterjesztő könyv, nem mese)

Mogyoró kisálykisasszony (angol mesék) :)

Hetedhét ország meséi :)

Hegyek, manók, tündérek
(európai népek meséi) :)

A világhódító lovag (szlovák népmesék) :S :)
(határeset, ugyanaz pepitában)