Mintha egyenesen a Gyilkosság Mezopotámiában színhelyére cseppentem volna. Az Agatha Christie regény tökéletes helyszíne lehetne ez a napégette, egykori bauxitbánya, ha újraforgatnák a belőle készült filmet. Ami a valóságban itt folyik, az még egy kriminél is izgalmasabb. Itt ugyanis évente 800-1500, 85 millió éves csontmaradvány kerül elő a szorgalmas önkénteseknek köszönhetően.
Magyarország első és egyetlen dinoszaurusz csontmaradvány lelőhelyén jártunk. Ma már nem csak a maroknyi önkéntes csapat ismerheti meg a helyet, hanem a nyílt napokon bárki látogatást tehet az iharkúti lelőhelyen, és bepillanthat a kutatók munkájába.
Csodaszép bükkös-gyertyános erdőn át, kisvonattal, vagy vezetett túrával is megközelíthető a feltárás, ahol Ősi Attila és munkatársai mesélnek az egykor itt élt állatokról és növényekről. Ősi Attila meghatározó filmélménye volt kamaszként az akkoriban sokak képzeletét lángra gyújtó Jurassic Park, és 16 évesen kezdett először dinók után kutatni a barátaival. A bauxitbányát és annak gazdag leletanyagát 2000 nyarán, már egyetemistaként kezdte el feltárni és folytatja napjainkig. A bánya manapság a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány birtokában van, ezért nem kellett visszatemetni, mint tájsebet, hanem továbbra is folyhatnak itt a kutatások. Ennek köszönhetően Európából máshonnan nem ismert élőlények maradványai kerültek felszínre. Azok a kréta korú földtani rétegek, amik ezeket a régi csontokat tartalmazhatják, máshol nem vizsgálhatóak, mert nincsenek a felszín közelében. Pápa alatt 600 m mélyen például szintén megtalálható ez a réteg, de bánya híján hozzáférhetetlen.
Magyarországon nem sok ilyen megfelelő kőzetréteg van, mert az ország nagy részén üledékes és fiatal kőzet van: a dinoszauruszok jellemzően nem éltek tengerben, így hiába keresnénk őket a tengeri üledékes kőzetekben.
Valaha itt sziget lehetett, mocsaras ártér, az esős évszakban meg-megáradó folyókkal. Ez magyarázza az itt felhalmozódott leletmennyiséget: a folyóba belefulladt állatok tetemei és növényi részek, uszadékfák is halmozódtak fel itt. Például a valaha 30-40 méter magasra növő araucaria törzse. Az állatok testmérete viszont a terület sziget-volta miatt rokonaikhoz képest kicsi volt. Harmincegy fajt mutattak ki a területről, köztük halakat, bőrszárnyú hüllőket és persze dinoszauruszokat is. Éltek itt a maihoz egészen hasonló életmódú és kinézetű állatok, és teljesen bizarr formák: például egy kicsi, tömpe orrú, szárazföldi, vega krokodil.
Aki ide kerül a csontokat keresgélő önkéntesek sorába, annak meg kell tanulnia elkülöníteni egymástól az előbukkanó csontokat és növényi részeket, ami egyáltalán nem egyszerű feladat, mert a csontok éppolyan feketék, mint a fadarabok. A meglelt csontokat a kutatók kipreparálják, GPS-el bemérik a helyét, és innen kőzetággyal együtt a Természettudományi Múzeumba kerül további feldolgozásra. Ottjártunkkor egy páncélos dinoszaurusz bordáját lelték meg éppen.
Az itt lelt állatokról a kutatók részletesen írtak A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa című könyvben, amely laikus felnőtteknek is teljesen közérthető, ráadásul lebilincselően szép, hatalmas táj- és állatábrázolások segítik elképzelni az olvasottakat. Itt most a könyvből önkényesen kiválasztott kedvenc állataimról fogok írni pár sort. Tehát személyes kedvenc iharkúti őshüllőim:
Ajkaceratops kozmai: Kis termetű, növény evő dinoszaurusz, felső állkapocsi koponyaeleme rettentő mókás, papagájcsőrre emlékeztet!
Bauxitornis mindszentye: A Kárpát-medence egyik legősibb madara, ölyv nagyságú, de még késpenge-szerű fogakkal és csontos farokkal rendelkező madárős, ma élő rokona nincsen, húsevő, dögevő lehetett.
/A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa/
Bakonydraco galaczi A Bakony sárkánya! Pteroszaurusz, nem dinoszaurusz. Repülő hüllő, a bakonyi faj 3,5-4 méteres szárnyfesztávolságú lehetett. Legnagyobb rokonai a világ más tájain viszont 13-14 méteres szárnyfesztávolságúak is lehettek! Igazi sárkányok, épp csak tüzet nem okádtak.
Végezetül pedig a molyok kedvence: amíg a könyvet olvastam, kiírtam belőle néhány idézetet a könyves közösségi oldalra. A moly.hu közössége pedig azt hiszem a Foxemys trabanti nevű állatkát zárta örökre a szívébe, ami az ásatásokon hűségesen a kutatókat szolgáló Trabantról kapta a nevét.
Aki pedig hasonló kalandokra vágyik, és nyílt napra szeretne bejelentkezni, vagy a könyvet szeretné megrendelni, az a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány honlapján megteheti!
 |
| Lovranits József fotója |
Magyarország első és egyetlen dinoszaurusz csontmaradvány lelőhelyén jártunk. Ma már nem csak a maroknyi önkéntes csapat ismerheti meg a helyet, hanem a nyílt napokon bárki látogatást tehet az iharkúti lelőhelyen, és bepillanthat a kutatók munkájába.
Csodaszép bükkös-gyertyános erdőn át, kisvonattal, vagy vezetett túrával is megközelíthető a feltárás, ahol Ősi Attila és munkatársai mesélnek az egykor itt élt állatokról és növényekről. Ősi Attila meghatározó filmélménye volt kamaszként az akkoriban sokak képzeletét lángra gyújtó Jurassic Park, és 16 évesen kezdett először dinók után kutatni a barátaival. A bauxitbányát és annak gazdag leletanyagát 2000 nyarán, már egyetemistaként kezdte el feltárni és folytatja napjainkig. A bánya manapság a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány birtokában van, ezért nem kellett visszatemetni, mint tájsebet, hanem továbbra is folyhatnak itt a kutatások. Ennek köszönhetően Európából máshonnan nem ismert élőlények maradványai kerültek felszínre. Azok a kréta korú földtani rétegek, amik ezeket a régi csontokat tartalmazhatják, máshol nem vizsgálhatóak, mert nincsenek a felszín közelében. Pápa alatt 600 m mélyen például szintén megtalálható ez a réteg, de bánya híján hozzáférhetetlen.
Magyarországon nem sok ilyen megfelelő kőzetréteg van, mert az ország nagy részén üledékes és fiatal kőzet van: a dinoszauruszok jellemzően nem éltek tengerben, így hiába keresnénk őket a tengeri üledékes kőzetekben.
 |
| Lovranits József fotója: dolgozó önkéntesek |
Valaha itt sziget lehetett, mocsaras ártér, az esős évszakban meg-megáradó folyókkal. Ez magyarázza az itt felhalmozódott leletmennyiséget: a folyóba belefulladt állatok tetemei és növényi részek, uszadékfák is halmozódtak fel itt. Például a valaha 30-40 méter magasra növő araucaria törzse. Az állatok testmérete viszont a terület sziget-volta miatt rokonaikhoz képest kicsi volt. Harmincegy fajt mutattak ki a területről, köztük halakat, bőrszárnyú hüllőket és persze dinoszauruszokat is. Éltek itt a maihoz egészen hasonló életmódú és kinézetű állatok, és teljesen bizarr formák: például egy kicsi, tömpe orrú, szárazföldi, vega krokodil.
Aki ide kerül a csontokat keresgélő önkéntesek sorába, annak meg kell tanulnia elkülöníteni egymástól az előbukkanó csontokat és növényi részeket, ami egyáltalán nem egyszerű feladat, mert a csontok éppolyan feketék, mint a fadarabok. A meglelt csontokat a kutatók kipreparálják, GPS-el bemérik a helyét, és innen kőzetággyal együtt a Természettudományi Múzeumba kerül további feldolgozásra. Ottjártunkkor egy páncélos dinoszaurusz bordáját lelték meg éppen.
 |
| Lovranits József fotója: egy korábbi lelet a kőben |
Az itt lelt állatokról a kutatók részletesen írtak A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa című könyvben, amely laikus felnőtteknek is teljesen közérthető, ráadásul lebilincselően szép, hatalmas táj- és állatábrázolások segítik elképzelni az olvasottakat. Itt most a könyvből önkényesen kiválasztott kedvenc állataimról fogok írni pár sort. Tehát személyes kedvenc iharkúti őshüllőim:
"A dinoszauruszok, bár a nevük "rettenetes gyík"-ot jelent, egy olyan hüllőcsoport, melynek tagjai valójában sokkal közelebbi rokonai a krokodiloknak, mint a gyíkoknak"
/ A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa/
Ajkaceratops kozmai: Kis termetű, növény evő dinoszaurusz, felső állkapocsi koponyaeleme rettentő mókás, papagájcsőrre emlékeztet!
Bauxitornis mindszentye: A Kárpát-medence egyik legősibb madara, ölyv nagyságú, de még késpenge-szerű fogakkal és csontos farokkal rendelkező madárős, ma élő rokona nincsen, húsevő, dögevő lehetett.
"(...) Napjaink kutatásai azonban kimutatták, hogy a mai madarak a dinoszauruszok egy máig élő ágának leszármazottai, így elmondhatjuk, hogy a dinoszauruszok ma is köztünk élnek, mivel a Földet nagy számban és változatosságban benépesítő madarak a dinoszauruszok mai képviselői."
/A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa/
Bakonydraco galaczi A Bakony sárkánya! Pteroszaurusz, nem dinoszaurusz. Repülő hüllő, a bakonyi faj 3,5-4 méteres szárnyfesztávolságú lehetett. Legnagyobb rokonai a világ más tájain viszont 13-14 méteres szárnyfesztávolságúak is lehettek! Igazi sárkányok, épp csak tüzet nem okádtak.
Végezetül pedig a molyok kedvence: amíg a könyvet olvastam, kiírtam belőle néhány idézetet a könyves közösségi oldalra. A moly.hu közössége pedig azt hiszem a Foxemys trabanti nevű állatkát zárta örökre a szívébe, ami az ásatásokon hűségesen a kutatókat szolgáló Trabantról kapta a nevét.
Aki pedig hasonló kalandokra vágyik, és nyílt napra szeretne bejelentkezni, vagy a könyvet szeretné megrendelni, az a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány honlapján megteheti!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése