2013. március 30., szombat

A pálcikás süti esete a könyvbemutatóval





Ibolyás sütemény, zacher torta és répatorta. Azt hiszem ez volt a választék. Nem, azok a szép színes gombócok a pálcikák végén nem nyalókák, ízre épp olyanok, mintha rendes, szelet süteménybe harapnál bele, de méretüknél fogva lehetőséget adnak, hogy sokfélét megkóstolj... És itt még milyen sok volt belőlük. Aztán rohamosan fogyni kezdtek, amikor Kapitány kiadta a vezényszót, hogy szabad venni belőle. :) 

Így lesz az embernek tökéletes napja: reggel még a Madártani Egyesület komoly madarász suli oktatójaként tapostam a havat az ötödikesekkel, túrabakancsban. Hátamon a hetven literes zsák a rengeteg bemutatóanyaggal, néztük az ágon kopácsoló fekete harkályt, délután a Kossuth Kiadó szolgáltatott nekem remek ürügyet, hogy pillangós konttyal, hosszú szoknyában és magassarkú cipőben majszolhassak némi sütit,  és könnyed, de igazán hasznos kérdésekkel foglalkozó irodalmi beszélgetésben vegyek részt. 


(Sacheres cake pop liofilizált málna szórattal és citromos-ibolyakrémes cake pop mályva szirmokkal)


Megnéztük a kiadó hamarosan megjelenő újdonságait, amik közül leginkább Bűn vagy bűnhődés című könyv keltette fel a figyelmem, mert a pszichológiai témájú könyvek mindig is érdekeltek, de az ismeretterjesztő könyvekbe is szívesen belelapoznék, egy jól használható terepi gombahatározót tudnék mire használni. Úgyis közeleg a szülinapom. :P (Apu, ha olvasod...! :D)

Utána bemutatkozott nekünk a Germánia című könyv szerzője, Gráczer László, vagyis G.L.Thompson. Elsőként máris felvetődött a számomra is ismerős kérdés, hogy kell-e az álnév a szerzőnek. A kiadó válasza szerint műfajfüggő, és leginkább kiadói stratégia függő: egy valódi, magyar nevét használó szerző is népszerűvé válhat, de még mindig vonzza a magyar olvasót a külföldi név. A szerző valódi, magyar nevét ismerők meg boldogan összekacsintanak. Vagy adott szerző különböző műfajban írt könyveit is el lehet választani így. Ez nekem teljesen elfogadható válasz, hogy valaki nem csak azért vesz fel egy nevet, hogy a barátai előtt tetszelegjen, hanem tényleg oka, funkciója van. László álnevét például épp a kiadó segített kitalálni. 


répás cake pop-ok narancsos és kék csokiba forgatva a Kossuth Könyvkiadó színeiben. amilyen bizarrul hangzik, annyira finom. a Sweet Lovendertől

A Germánia alternatív történelmi regény, Hitler győzelmét írta meg a szerző. Legnagyobb erényeként azt emelték ki, hogy az író (aki egyébként is történelemtanár) hihetetlen pontossággal utánanézett a legapróbb részleteknek is, valóban létezett emberek személyiségjegyeinek is akár. 

Bár a könyv témája tőlem távol áll, de mégis érdekes volt hallgatni a szerzőt, és a szerkesztőt, akivel együtt dolgozott. Épp erről is esett szó, hogy akár magát a szerkesztőt is kevésbé érdeklő témájú könyvvel is tudnia kell dolgozni, meg kell tudnia állapítani, hogy mennyire jó vagy sem. Kezd az a benyomásom támadni, hogy a Kossuhtnak csupa szimpatikus, bölcs szerkesztője van, mert Gálvölgyi Judit után újra egy nagyon jó fej szerkesztőt ismerhettem meg, akivel akár önálló beszélgetést is szívesen meghallgatnék. 

Szó esett a kezdő, első könyves írók lehetőségeiről a kiadónál, arról hogyan érdemes megfogalmazni egy, a kiadó számára írt levelet, vagy miket tud biztosítani a Multimédia Pláza. A szintén elsőkönyves Gráczer László egyik leglelkesebb olvasójának épp a Multimédia Pláza vezetője bizonyult. 



Amikor már nagyon kezdtünk a süteményre koncentrálni, kicsit megpróbáltam csőbe húzni Gráczer Lászlót. Ma már hajlamosak a kiadók is trendeket követni a témákat illetően, így rákérdeztem, mit tett volna, ha fiókba kerül a Germánia, és ma divatosabb történelmi kort és témát kértek volna tőle. Mondjuk viktoriánus kort némi zombiszerelemmel, hogy a lányok is olvashassák. Hát, nem sikerült ráijesztenem a szemtelenkedésemmel, azt mondta, bevállalta volna, történelemből bármit, de lányregényt azért nem állt volna neki írni. De a kiadó munkatársai hozzátették, hogy valóban tervezik, hogy más témában is kérnek könyvet a szerzőtől, kíváncsian várjuk! :) 

Szinte észre se vettük, hogy már zárt a könyvesbolt, úgyhogy még gyorsan váltottunk pár szót búcsúzóul Kapitánnyal, a készítők lefényképezkedtek a megmaradt sütikkel, majd hagytuk pakolni a szervezőket és egy régi, kedves Vándorsólymos játékostárssal elindultunk hazafelé. 


Aki szeretné megismerni a kiadó munkatársait, szeretne hasonlóan hangulatos beszélgetésen részt venni, az figyelje a kiadó facebook oldalát, vagy a Pamlag blogot! 


... és mééééééééééééég süti: 


:D

2013. március 18., hétfő

Kiss Kincső - a Magyar Tolkien Társaság tagja





Végre felébredt hosszú téli álmából a gyerekkönyves blogom. :) Mostanában sok időt töltök a Magyar Tolkien Társaság különböző programjain, így márciusban egy számomra kedves tagjukat kértem fel, hogy mutatkozzon be és ajánljon olvasni valót a gyerekkori és mostani kedvencei közül. 


Kiss Kincső vagyok, magyar-folklorisztika és andragógia-művelődésszervező szakos, 23 éves. Több mint tíz éve vagyok a Magyar Tolkien Társaság tagja, eleinte résztvevőként, 2006 óta önkéntesként is. Voltam táborszervező, titkár, jelenleg gazdasági vezető vagyok, de szerveztem farsangi bált és kreatív hétvégét és még sok dolgot, legutóbb pedig a 2-3000 főt vonzó Tolkien Nap és a frissen megjelent első Hobbit-film promóciós rendezvényeinek főszervezője voltam. Amire az MTT-s munkáim közül a legbüszkébb vagyok, az az immár hetedik alkalommal megrendezett országos Tolkien Levelező Verseny, egy játékos-kreatív, élő döntővel záró vetélkedő általános és középiskolás diákoknak, amelynek én voltam a megálmodója és sokáig főszervezője is. De amiért a legjobb idetartozni, az nem a munka persze, hanem a közösség.




„Nem hiszem, hogy van olyan, hogy gyerekirodalom meg felnőtt irodalom. Ha a gyerek tényleg szeret olvasni, nem kell kivenni a kezéből a nehezebb olvasmányokat sem, mert legfeljebb mást, kevesebbet ért belőlük (én nyolc évesen olvastam először az Abigélt, pedig anyukám próbált lebeszélni). De talán fontos az, hogy legyenek gyerekekről, fiatalokról szóló könyvek is.” Kincső



(A hobbit felolvasásán a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban)


Rigó: Gyakran felmerül a probléma különböző irodalmi fórumokon, hogy kamaszok számára nincs, vagy kevés a színvonalas irodalom. Tolkien lehet megoldás erre? (Ha egy anya mondjuk a kamasz gyerekének keresne valamit). Te hány évesen olvastad először A hobbitot és A Gyűrűk Urát?

Kincső: Körülbelül 12 éves voltam, amikor először olvastam - akkor még -  A babót, mivel az unokatesóim ajánlották. Azonnal kértem is A Gyűrűk Urát karácsonyra. Ez pont az első film előtt volt, tehát 2001 végén.

Ha egy kamasz már eleve szeret olvasni, akkor jó szívvel ajánlom neki a A Gyűrűk Urát is, de nem tipikusan az a könyv, amit első nekifutásra ajánlanék.
Ha valakit még rá kell kapatni az olvasás ízére, akkor inkább a Harry Pottert nyomnám a kezébe.
A babó, vagyis új fordításában A hobbit viszont már 8-10 éveseknek is jó lehet.

Rigó: Mik voltak még kedvenc olvasmányaid akkoriban, 12 éves korod körül?

Kincső:  A slágerek közül a már említett Harry Pottert, aminek akkor azt hiszem még csak három vagy négy kötete jelent meg magyarul. De én még akkor olvastam az első kettőt, amikor még nem volt körülötte hype.  Egyébként jó kérdés, mert rengeteget olvastam (például HÉV-en, villamoson sakkedzésre menet), és nehéz a 12 éves korhoz kötni, hogy mit. Fekete István A koppányi aga testamentuma című könyve sokszor olvasott nagy kedvencem volt, de olvastam sok Hegedűs Gézát, Kertész Erzsébetet, Szabó Magdát, csíkos-pöttyös és történelmi regényeket, az Így élt...sorozatot és párját, ahol regényesebb formában "mesélték" el a híres emberek életét.

Rigó:  Mi volt a kedvenc könyved a lehető legkisebb korodban, amire vissza tudsz emlékezni?



Kincső:  Hű. Azt tudom, hogy Brumit olvastak fel nekem ovisként esti mese gyanánt. Elég sok kötete van, szóval gondolom, szerettem, ha végighallgattam. Illetve nem biztos, hogy ér a könyv kategóriában, de mikor már saját magam olvastam mesekönyveket, akkor Benedek Elek Vége jó, minden jó kötetéből a címadó mesesorozatot nagyon megszerettem.

 Rigó:  Fejből meséltek neked gyerekként, saját történetet, vagy inkább könyvből?

Kincső:  Inkább könyvből (például a Hetvenhét magyar népmesét), de anyukám énekelt is sokat altatónak. Apukám meg bakter-rigmusokat költött 

Rigó:  Az milyen?

Kincső:  Hát, a "Hetet ütött már az óra, térjetek már nyugovóra" jellegű bakter-rigmusokat variálta, és általában belekerült a tesóm meg az én nevem is. 



J. R. R. Tolkien


Rigó:  Ez kedves. És ki a kedvenc mesefigurád, regényhősöd?

Kincső:  Mesefigura? Azt hiszem Mikkamakka, meg a már említett Vége jó, minden jóból a Bűbájos, illetve A padlás hercege. Regényhős... a már említett könyvekből A koppányi aga testamentumából Babocsai Lászlót szeret(t)em nagyon, A Gyűrűk Urából Faramirt, a Mintha nővérek lennénk című csíkos-könyvből pedig sokáig eléggé azonosultam a főhősnővel.

Rigó:  Milyen a jó gyerekkönyv illetve kamaszirodalom szerinted?




Kincső:  Nem hiszem, hogy van olyan, hogy gyerekirodalom meg felnőtt irodalom. Ha a gyerek tényleg szeret olvasni, nem kell kivenni a kezéből a nehezebb olvasmányokat sem, mert legfeljebb mást, kevesebbet ért belőlük (én nyolc évesen olvastam először az Abigélt, pedig anyukám próbált lebeszélni). De talán fontos az, hogy legyenek gyerekekről, fiatalokról szóló könyvek is. Talán ezért szerettem én a csíkos-pöttyös könyveket - és engem például egyáltalán nem zavart, hogy egy másik korszak gyerekeit ábrázolják, a barátság, szerelem, szülőkkel való viszony, felnőttek elvárásai, önértékelés, önbizalom, értéktalálás kérdései minden korban ugyanazok. Sőt minden világban, ezért jó a Harry Potter, a Gergő-könyvek, vagy A Végtelen Történet is...

 Rigó:  Mik a kedvenc könyveid ma?

Kincső:  Hát ez nehéz kérdés, egyetem mellett ritkán jut idő arra, hogy az ember a saját kedvére olvasson. A Gyűrűk Ura megmaradt, körülötte persze az egész tolkieni mitológiával. Fantasy vonalon maradva - amúgy nem olvastam a műfajból igazán sokat - viszonylag új (hat éves) kedvencem a George R. R, Martin Tűz és Jég dala-sorozata, aminek érdemes várni a folytatásait. A szépirodalomból például A Karamazov testvérek volt rám nagy hatással. De drámákat is szeretek olvasni is. És persze vannak olyan régi kedvencek, amiket ma is szívesen újraolvasok, ilyen Fekete Istvántól a Hajnal Badányban, Gergely Márta A mi lányunk, Sulhóf József Csöpi, de még sorolhatnám... Hangulatfüggő is, hogy mit veszek le a polcról, ha újraolvasnék valamit. 

 Rigó:  Ha már kamaszok és fiatalok: engem leginkább az fogott meg a Tolkien Társaságban, hogy jellemformáló közösség, ahová a gyerekek, a világban helyüket kereső kamaszok vagy fiatal felnőttek csatlakozhatnak. Milyen programjaitok vannak a fiatalabb korosztály számára? Mikor lesz a legközelebbi olyan programja a Tolkien Társaságnak, amihez külsősöknek is érdemes csatlakozni?


Gandalf kalapjában az idei Tolkien születésnapra készülve :) 

"Talán ezért szerettem én a csíkos-pöttyös könyveket - és engem például egyáltalán nem zavart, hogy egy másik korszak gyerekeit ábrázolják, a barátság, szerelem, szülőkkel való viszony, felnőttek elvárásai, önértékelés, önbizalom, értéktalálás kérdései minden korban ugyanazok." Kincső

Kincső:  Ez így van, én azt hiszem, hogy a Tolkien Társaságban a vegyes korosztály - és az, hogy az idősebbek társként kezelnek, nem "kicsiként" - segít abban, hogy az ember rátaláljon az értékeire meg önmagára. De ha később, huszonévesen vagy akár felnőtt létére jön ide útkeresőként valaki, szerintem annak is segít a sokszínű közösség. No meg arra is igyekszünk figyelni, hogy maguk a programok segítsék a közösségépítést, az újak integrálódását és a különféle kreatív tevékenységek kipróbálását.

Kifejezetten az ifjúságnak szól a Tolkien Levelező Verseny, ahol 5 hónapon keresztül játékos-kreatív-gondolkodtató feladatokon keresztül 3-4 fős csapatok dolgozzák fel a különféle Tolkien-könyveket, hogy aztán egy élő döntőben is összemérjék a tudásukat. (Ezt a programunkat én találtam ki és indítottam el hat éve, az elmúlt két évben viszont már továbbadtam a szervezési stafétát.)
A többi programunk - az egyetemi Tolkien-kurzus kivételével talán - abszolút vegyes korosztálynak szól, és bármelyikre el lehet jönni úgy is, hogy még nem jártál korábban "MTT-s" programon.

Az év legjelentősebb programja pedig a nyári tábor, amely biztosan a legjobb esély arra, hogy a közösségi és kreatív foglalkozások révén az újonnan érkezők is megtalálják a helyüket, erre külön figyelünk is. Az utóbbi években vannak, akik már családdal (főleg 1-5 éves kisgyerekekkel) érkeznek, rájuk is külön figyelünk. Idén újdonság, hogy a 13 éven aluli, de már önálló gyerekeknek külön gyerektábort szervezünk, és a nagy táborba inkább csak 14 éves kortól várunk jelentkezőket.


 Rigó:  A legközelebbi mi lesz?


Kincső:  Legközelebb április 12-14. között lesz a Tavaszi Találkozónk, elsősorban közösségi programokkal. Illetve havonta van társasjátékos, beszélgetős, kézműveskedős délutánunk Tolkien Klub néven, ide is sokan jönnek el először, főleg a január 5-i Tolkien Nap (2000-2500 fős nagyrendezvény) óta.


A Magyar Tolkien Társaság részletes bemutatkozása itt olvasható! :)