Magyarországon eddig egyetlen helyen találtak dinoszaurusz testfosszíliákat: Iharkúton, 15 évvel ez előtt. Mert "dino" lábnyomok Pécs környékén, Komlón is vannak, de kimondottan csontok és fogak mostanáig egyedül Iharkúton kerültek elő.
Csakhogy ez a történet nem dinoszauruszokkal kezdődik, hanem álmodozó gimnazistákkal. Azt hiszem egész életemben a madarak érdekeltek legjobban, bármilyen formában: legyen szó akár ma élő, akár rég volt fajokról. Így nem meglepő, hogy a gimis paleontológia órákon az egyik madárelőd, az Archaeopteryx volt a kedvencem. És borzasztóan kíváncsi voltam, hogy vajon mióta tudnak énekelni a madarak? Sajnos megfelelő szakmai rálátás híján erre a kérdésre sosem kaptam választ, és később másfelé sodort az élet, de azóta is rokonszenvezem a paleontológiával.
(Archaeopteryx)
Így volt ezzel Ősi Attila is, akit gimnazistaként az foglalkoztatott, hogy miért nincsenek dinoszaurusz csontok Magyarországon? Az álmot, hogy mégis megtalálja őket, ő nem adta fel később sem. Számomra kicsit hasonlít az egész kaland Trója megtalálásához: a legfontosabb az volt, hogy valaki higgyen a létezésében.
Ősi Attila geológus hallgatóként már tanult arról, hogy milyen földtani rétegekből kerülhetnek elő ilyen ősmaradványok. Szerencséjére az iharkúti bauxitbányában a bányászati tevékenység miatt könnyen hozzáférhetőeknek bizonyultak a későkrétakori rétegek.
Kezdetben lelkes egyetemisták kezdték el kutatni a területet, itt találták meg az első leletet: egy páncélos dinoszaurusz csigolyatöredékét, (azt ők nem tudják, hogy épp a születésnapomon, április 29-én). :))
Később az ELTE támogatta a kutatócsoportot, azóta igen komoly eredményekkel büszkélkedhetnek: Tizenöt év alatt több tízezer lelet került elő, és még mindig találnak új fajokat. Az eddig meglelt 35 gerinces maradványból 7-8 származik dinoszaurusztól, de találtak krokodil, hal és madárfosszíliákat is. Emellett pollenek, más növényi maradványok és csigák is kerültek elő: a leletek alapján elénk tárul egy teljes, sokszínű élővilág.
A lelőhely egy árterület, ahol a víz gyűjtötte össze a maradványokat: kis területen sok csontmaradvány található. Valaha sziget lehetett itt, közel a tengerhez, a folyó itt már kezdte lerakni hordalékát.
A könyv egyik szerzője, Bodor Emese kimondottan a terület növényvilágával foglalkozik: legkedvesebb leletei a Magnolia (tulipánfa) magjai. Pár milliméteres magokról van szó, melyeket iszapolás módszerével sikerült megtalálniuk. A magok olyan jó állapotban maradtak meg, hogy a sejtek alakja is látszik, innen felismerhetőek. A 85 millió éves magok tökéletesen hasonlítanak a maiakhoz, ez is igazolja, hogy a növényvilág jóval konzervatívabb az állatvilágnál: a 85 millió évvel ez előtt élt növények hasonlítanak a maihoz, mint például a csavartpálma félék, a páfrányok és a magnoliák.
De maradtak meg levelek, ágak ősi zárvatermőktől is (diófafélék) és nyitvatermőktől.
(Magnolia)
Ősi Attila néhány itt előkerült állatfajokról is mesélt:
Egy vízi őshüllő, Mosasaurus faj a Pannoniosaurus: A Mosasaurusok a gyíkok közé tartoznak, a varánuszhoz hasonlóak, nagyjából 15 méteresek lehettek és tengerben éltek. A mi Pannoniosaurusunk viszont kimondottan édesvízi, hiszen folyóvízi élőhelyről került elő. (Mivel több egyedet is megtaláltak, így biztosak lehetnek benne, hogy nem a tengerből idetévedt állatról van szó).
Hungarosaurus: Erről készült a leghitelesebb rajz, mert erről az állatról tudjuk a legtöbbet, sok lelet került elő belőle. (Van olyan "dino" is, aminek csak a fogait találták meg). Ez a nagy testű dinoszaurusz valószínűleg csordákban élt, és amikor megpróbált átkelni a folyón, akkor fulladhatott néhányuk a folyóba, ezek maradványait találták meg a kutatók.
Egyéb érdekességként a könyv szerzői megemlítették, hogy találtak olyan teknőspáncélt, amin krokodiltól származó harapásnyomok vannak, illetve krokodil harapta krokodil koponyát is.
A kutatást tovább folytatják a 17 hektáros bányaterületen: eddig 550 négyzetméternyi területet tártak fel a kréta kori földrétegből, 5000 négyzetméter még feltárásra vár. Várhatóan további testrészek maradványai kerülhetnek elő, amikből még pontosabb rajzok készülhetnek a valaha itt élt állatokról.
A Természettudományi Múzeumban a kutatás eddigi eredményeiről megtekinthető egy kiállítás, Eltűnt világok címmel, itt megtekinthető a Bakonydraco nevű repülő őshüllő is. Iharkúton pedig nyílt napokat is tartanak.
A könyvbemutatón kihirdetésre került a Magyar Földtani Társulat által kinevezett év ősmaradványa is: a nummulitesz.
Magyar Dinoszaurusz Alapítvány honlapja: http://magyardinoszaurusz.hu/a-magyar-dinoszaurusz-alapitvany/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése