Egy kis nyár a télben - teknősvédelem Görögországban :)

(jelölt teknősfészkek Zakynthoson, Kovács György fotója 2015.)

Az a fajta ritka őrült vagyok, aki szívesen jár közgyűlésekre, évzáró ülésekre és hasonlókra. Ha terepi program nincs is, azért sok érdekes dologról lehet hallani mindenféle szakmai beszámolókon. 

A Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály évzáró ülésén idén azzal lepték meg az érdeklődőket, hogy hallhattunk egy izgalmas előadást a görögországi teknősvédelemről. Így, alaposan benne járva a decemberben jólesett egy előadás erejéig is a nyári tengerpartra képzelni magunkat. 

Dr. Tóth Balázs a feleségével együtt vett részt a krétai tengeriteknős védő önkéntesek munkájában, az Archelon nevű egyesületnél. 

Összesen 7 tengeriteknős faj létezik, a legnagyobb faj egyedinek súlya egy tonna is lehet. Krétán az álcserepes és a levesteknős él, de egyébként van édesvízi teknősük is. A tengeriteknősök tojásrakásának ideje május-júniusra esik, 25-60 tojást raknak. A frissen kikelt teknősök a vízbe igyekeznek, majd 10-20 év múlva térnek csak vissza a szárazföldre tojást rakni. 

Sajnos számos veszély leselkedik a teknősökre: mivel medúzát is fogyasztanak, előfordul, hogy a nejlonzacskót is annak nézik, ami rászorulhat az állatok fejére. Megsérülhetnek propellerek miatt, beleakadhatnak hálóba, illetve sok helyen beépítik a tojásrakóhelyeket, vagy kutyák, macskák pusztítják el a teknősfészkeket. 

Görögországban a tojásrakásra alkalmas tengerpartokon sok helyen strand van, ahol a kifejlett teknős beleszorulhat a napozóágyakba, illetve a kis teknősökkel előfordul, hogy egyszerűen rossz irányba indulnak: a fényes víztükör helyett a mégfényesebb diszkók és kocsmák felé indulnak el, épp a szárazföld és nem a tenger felé.

(Kovács György fotója, 2015. Zakynthos)

Itt lépnek közbe a teknősvédők: megkeresik a homokban az éjszaka a szárazföldön tojást rakó teknősök nyomát, (ez a traktor nyomaira emlékeztet egyébként) majd megkeresik a fészket. Ha a fészek a hullámzónában van, át is telepítik, ha pedig megfelelő, védett helyen van, akkor fém jelölőkalickákat helyeznek el felette. Utóbbira azért van szükség, mert sajnos nem ritka, hogy a parton kvadokat, motorokat használnak az emberek és jelölés híján egyszerűen keresztülhajtanának a fészkeken. 

Amikor a kisteknősök kikelési ideje közeledik, árnyékoló kerítést is építenek, ez segít a fiatal állatoknak a megfelelő irányt kiválasztani és megvédi őket a part menti épületek megtévesztő, csalogató fényétől.

(Lovranits József fotója, 2014. Retimno) 

Egy fészekből 50 kisteknős is kikelhet, ez nem feltétlenül egyszerre történik: az első teknősök kikelésétől számított körülbelül 10 napig folyamatosan bújhatnak még ki a fészekből. Még így is akad, amelyik ezt követően is a fészekben marad: ezeken a teknősmentők szoktak segíteni. A fészek sikerességét vizsgálandó a 10. napot követően az Archelon munkatársai kiássák a fészket. Megszámolják a sikeresen kikelt tojásokat, felnyitják a záptojásokat és útjukra engedik a homok alatt szorult, "későn kelő" kisteknősöket. Ez ismeretterjesztésre is ad lehetőséget: a szállodákban meghirdetik a fészekkiásás időpontját, és az épp ott nyaraló turisták is megnézhetik, amint az állatok a vízbe evickélnek.

Ha pedig a teknősmentésben aktívan szeretnénk részt venni, erre is van lehetőség, ha önkéntesnek jelentkezünk az Archelonnál .

Akcióban a teknősmentők. Kovács György fotói, 2015., Zakynthos