Kurt Kauter: Hogyan lett király a kondorkeselyű

Álmukban egy gyönyörű asszony jelent meg. Ezüstösen fénylett, mint a hold, a haja pedig színarany volt.
– Én vagyok az erdő úrnője – szólt a gyerekekhez.

25.

Kurt Kauter: Hogyan lett király a kondorkeselyűIndián mesék

Kissé felemás véleményem van a könyvről, hiszen elég rövid és a nagy betűk miatt gyanítom, hogy kisebb

gyerekeknek szánták, viszont nem minden mesét olvasnék fel belőle kicsiknek. Három meséje közül az elsőtől szerintem gyerekkoromban én nagyon féltem volna (A jaguárléptű szellem), Kóka Rozália hasonló történetétől egy egész estére teljesen kiborultam. Az Egy asszony két vétkecskéje című könyv került a kezembe az itthoni „szabadpolcos könyvtárból” (ez mondjuk eredetileg felnőtt könyv), és az egyik lúdvérces történet volt az, ami úgy kiakasztott. Ez különben érdekes, hogy a mi meséinkben a lúdvérc az, amelyik ember alakját veszi fel, de a fél lába lúdé marad, az indián mesében a démon egyik lába pedig jaguármancs. De akkor is brrr. Engem ez megrázott, hogy rokonok, barátok képét veheti fel a kísértet, ültem az ágyon és bőgve lesegettem a szüleim lábát, hogy igaziak-e. Nem volt jó, na. 

Viszont a címadó mese aranyos, azt simán lehet olvasni 6-10 éveseknek. Helyesek a színes ruhákat próbálgató madarak, ezeket el is lehetne játszani a gyerekekkel. A keselyűre meg nem hazai madárként is ráfér egy kis népszerűsítés, ne utálják már annyira szegényt.  A harmadik mese viszont szomorú, az meg azért nem lesz a kedvencem, bár a maga mesetípusában egészen kedves vége van. (Kb Jancsi és Juliska, Bátyácska és húgocska stb). 

A könyvben szereplő rajzok szépek, a többsége tetszik, a könyv vékonysága ellenére igényes, kemény borítós. A Móra kiadóra jellemzően igényes. Csak hát a mesék... Azt hiszem nagy szükség lenne egy, tényleg igazán gyerekeknek válogatott mesekönyvre, amit a szülő nyugodt szívvel adhatna a csemetéje kezébe vagy tényleg elolvashatnák együtt az első oldaltól az utolsóig, anélkül, hogy szülői előolvasást és válogatást igényelne. 

Chuyanchaquiról tudni kell, hogy két különleges képessége van, amelyet csínytevései során fel tud használni. Parancsolni tud sok erdei állatnak, ugyanis félnek tőle, továbbá olyan alakot ölthet magára, amilyent csak akar, még ember formájú is tud lenni. De ha emberként jelenik meg, a két lábfeje különbözik egymástól, az egyik emberláb, a másik pedig jaguármancs.

7-8

Kurt Kauter: Hogyan lett király a kondorkeselyűIndián mesék
egy igazi kondor:

Szélanyó keresztlánya

Hol volt, hol nem volt egy jegenyenyárfa. Azon volt százhatvanhat gally. Azon a százhatvanhat gallyon volt százhatvanhat szoknyadarab. Abban a százhatvanhat szoknyadarabban volt százhatvanhat kis könyvecske. Azt a könyvecskét mármost kivesszük belőle, lefényképezzük, aztán abból fogjuk a meséket mondai.

(első mondat)

Cs. Meggyes Mária (szerk.): Szélanyó keresztlánya

A Móra kiadó Hetedhét Magyarország sorozatának egyik darabja, de igen ígéretes című a többi is, így ezek közül is teszek ide néhányat. 

A jelen kötet több meséje származik Kocsisné Szirmai Fóris Mária Felsőtiszai népmesék című könyvéből, ebben még sokszor ennyi, hasonlóan érdekes mesét találni. Sőt, ebben egészen sokat írnak a mesemondókról is, akiktől a meséket gyűjtötték. 

Bevallom őszintén szívesebben olvasok északi, finn, norvég vagy német népmeséket, mint magyar meséket, mert a manós-tündéres-erdős világ közelebb áll hozzám. Ezt a könyvet is főleg a mesemondó mesterem, Zalka Csenge Virág miatt olvastam el, aki nagyon szereti a Felső-Tisza-vidéki népmeséket. Szerinte ezek némileg különböznek a legtöbb, magyar mesekönyvekben unásig ismert népmesei fordulatokkal előrukkoló meséktől, amiben teljesen igaza van. Bár ezek a mesék is kicsit kiszámíthatóak számomra, és akad köztük olyan típus, (pl csalimese) amiket kifejezetten nem szerettem gyerekként sem, vagy olyan mesei fordulat, ami a szorgalmas meseolvasónak már a könyökén jön ki, mégis sok újszerű dolog van benne, érezni

rajta a valamikori mesemondó sajátos humorát. Minél több magyar népmesét olvasok, végül annál inkább az derült ki számomra, hogy bőven vannak ezek között olyanok, amik szórakoztatnak és eredetiek, csak valamiért nem ezek kerülnek leginkább szem elé, sokszor a jól ismert mesetípusokkal adnak el új könyveket.

A Szélanyó viszont nem ilyen, maga a címadó mese is érdekes, kedvenceim egyike lett, de nagyon tetszettek az egri várvédő, gulyásborogató asszonyokhoz hasonlóan küzdő nőkről szóló, A fényeslitkei asszonyok és a tatárok című mese, és A kenderkirály című mese, a gyöngyvirágtündérrel, aki nem passzívan várja, hogy megszabadítsák, hanem ő segít a királyfinak. A szövegben sajátos, hangulatteremtő, humoros fordulatok vannak, a bejegyzés elejére kitett, kötetkezdő idézet is ilyen. 

Maga a kötet is szép kivitelezésű, kemény borítós és nagy alakú (igazi, ölelgethető méretű mesekönyv), mégsem annyira nehéz, hogy ne cipelhetné magával az ember akár a vonatra is olvasni. gyönyörűek a rajzai, hozzátesznek a történetekhez, a boszorkány szemüvege, a random az oldalakon felbukkanó szárnyas, színes macskák. 

Nyolc éves kortól ajánlanám, a kisebb gyerekeknek a történetek még túl hosszúak, furcsa logikájúak és nehéz, régi szavakkal vannak teli, ami viszont egy idősebb olvasót már kifejezetten szórakoztat. Hogy mekkora is a bakarasz és mi az a celecula. :) 

Schmidt Egon: Vízivilág

250 millió évvel ezelőtt éltek a Földön 70 cm szárnyfesztávolságú óriás szitakötők is.

157. oldal

Schmidt Egon: Vízivilág

A könyv szerzőjéről írtam már a Könyvhét és annak kapcsán, hogy a Madártani Egyesület tiszteletbeli elnökévé választotta. 

Nekem gyerekkori példaképem, az ő valamikori rádióműsorának hatására lettem madarásszá, ezzel pedig nem vagyok egyedül. Egy madarász találkozón mások is említették, hogy kincsként őrizgetnek Egon bácsitól írógéppel írt válaszleveleket, amiket gyerekként kaptak. Csak az itthon meglévő könyveivel le tudom fedni a fél szobám padlóját is. 

Nagyon kedves, szép könyveket ír gyerekeknek is, a Vízivilág inkább ifjúsági és ismeretterjesztő könyv. A gyönyörű leírások mellett olyan tömény megfigyelési tényanyagot tartalmaz, hogy rájöttem, bizony hiába olvasom el egyszer, nem fog megmaradni belőle sok. Pedig a munkámhoz nem elég, hogy pusztán egy kellemes élményt nyújtson (laikus olvasónak pedig azt is nyújt), hanem meg kéne tudnom jegyezni az egyes fajok leírásait. Így aztán nem átalltam ceruzával aláhúzogatni az érdekesebb részeket, és egy külön kis füzetbe lejegyzetelni. 

Mivel már többször írtam a szerzőről és az iránta érzett tiszteletemről, így most nem is kerülne ide újra az életrajza, hanem egy fájdalmasan aktuális madarász hírt és a könyvből származó idézetet írnék ide. Hogy mi az, ami igazán fontos:

Az Egyiptomban "bebörtönzött", majd elengedett jeladós gólya története az ígéretes kezdet után szomorú véget ért

Mi is védjük tehát a svéd, finn vagy az erre tévedő német halászsasokat, és ez így is van rendjén, hiszen a madárvédelem nem ismer határokat, s csupán nemzetközi alapon lehet igazán eredményes.

75. oldal

Schmidt Egon: Vízivilág

Ilyenkor bizonyosodik be, hogy igen, mennyire sokat számít a szemléletformálás, környezeti nevelés, és a nemzetközi együttműködés is. 

Könyvmolypárbaj -11 könyv

Egész pontosan ma éjfélig be kell fejeznem a Könyvmolypárbajra készülő bejegyzéseimet, nem lesz egyszerű, no lássuk, mit olvastam el:

A lista

madarász ovi/suli miatt:

1) Dr. Mödlinger Pál · Kapocsy György:  A madarak világa

2) Dr. Tildy Zoltán: Madárszárnyakon

3) Schmidt Egon: Madarak Budapesten

4) Schmidt Egon: Vízivilág

5) Dr. Ulrich Sedlag A csodálatos rovarvilág

mesemondás miatt:

1) Ortutay Gyula (szerk.) A csillagok szíve (blog készült év közben)

2)  A Tollaskígyó fiai – Dél- és közép-amerikai népek meséi 

3)  Dornbach Mária (szerk.) A tollaskígyó búcsúja Közép- és dél-amerikai indián mesék és legendák (blog készült év közben)

4) Kurt Kauter Hogyan lett király a kondorkeselyű indián mesék

5) Dornbach Mária (szerk.) A titokmondó fa Angolai és mozambiki népmesék

(blog készült év közben)

+ Joker ;)

B lista

1) Móczár László: Rovarbölcsők

2) Schmidt Egon: Kócsagok birodalma

3) 88 színes oldal a hazai halakról

4) Schmidt Egon: Napsütötte ösvényeken

5) Szabó László Vilmos, Viszló Levente:  A Csákvári-rét rejtélyes madarai

1) Dornbach Mária (szerk.) · Ágai Ágnes (szerk.) Göndörű nyírfácska

2) Dornbach Mária (szerk.) A kócsagmadár és az álom

3) Dömötör Tekla (szerk.) Kergarec pokoljárása Breton népmesék

4) Mikola Anikó (szerk.) A jaguár fiai Dél-amerikai indián mesék, legendák, mítoszok

5) Cs. Meggyes Mária (szerk.) Szélanyó keresztlánya

Vagyis úgy tűnik, a madarász szakkönyveket tavaly október óta erősen hanyagoltam, cserébe elolvastam egy kazal népmesés kötetet. Plusz idén nyáron becsúszott még egy csomó meseregényt, ami tetemes időmet elvette és hátráltatott egyéb kihívások követésében, ámde jólesett.

Mentségemre a Vízivilágot viszont kétszer olvastam el, mert aláhúztam és ki is jegyzeteltem, a többi kimaradt szakkönyvvel ugyanezt teszem majd a kihíváson kívül. Schmidt Egon másik könyvének pedig kb a háromnegyedéig jutottam. 

Az A lista szakkönyveinek nagy részét lecserélem a B lista népmesés köteteire, mert valahogy inkább azokhoz volt kedvem idén, nyáron lett volna időm szakkönyvekre, de több kedvem volt meséket olvasni a sok szakmázás helyett. :P 

És most jöjjenek a bővebb értékelések a blogon.

Merre járok... :)

Kicsit elmaradtam megint, képekkel, címszavakban:

 Zalaegerszeg, Népek kultúrája tábor, mesemondó fellépés (épp sárkányt tanulunk :)

Gyógynövénytábor, Halimba

(ide tanulni mentem, nem dolgozni) ;)

Művészetek Völgye, Zöld Zugoly, Taliándörögd

madárbarát játszóház és túravezetés, 

a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, és a Madártani Egyesület színeiben.  

Jól telt az idei nyár! :)

Madarász ovi/suli Wekerle Telepen :)

A helyi televízió felvétele a gyerekfoglalkozásomról: Júlia néni dolgozik. :) katt ide!

:)

Mesélek, madarászom. és végre blogolok :)

El vagyok tűnve nagyon, ez most eléggé jó, mert azt jelenti, hogy van munkám :)) és jelmezbál az élet, ezt csinálom mostanság:

Júlia néni, mint a Madártani Egyesület oktatási munkatársa :)

erről cikk is van, itt: KATT ide

 

Rigó, a mesemondó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Föld Napja rendezvényén

valamint önkéntesként igyekszem segíteni a Magyar Tolkien Társaság munkáját is, itt éppen mint Meseország királynéjának egyik udvarhölgye, a Szabó Ervin "Sárkányos" Gyerekkönyvtárában :)

az élet szép. és Budapest egy jó hely!