2011. július 6., szerda

Jean Webster: Nyakigláb Apó

Vélemény:

Már régóta várólistás volt nálam a könyv, mert moly.hu - n sokak kedvence, és ismerőseimtől is kapott szép számmal pozitív kritikát. Kíváncsi lettem, hogy miről maradtam le kislányként.
Valószínűleg tizenévesen kevésbé akadtam volna fent a pörgős cselekmény hiányán, ezt nem tudom. Minden esetre sokszor untam, át-átlapoztam oldalakat, és ha kevésbé fontosnak tartott könyv lett volna, és nem akartam volna róla többet írni, valószínűleg nem is olvastam volna végig. Kedves, néha szórakoztató, levélformában írt regény. Alapvetően szeretek olyasmit olvasni, amit egyes szám első személyben írtak, érdekes volt a világa, a kor, amiben játszódott, tetszett maga a szöveg is, érdekes régies szavakkal, szép, játékos kifejezésmóddal.
De tulajdonképpen untam, és a könyvbeli "főtitokra" is viszonylag hamar rájöttem, pedig nem vagyok egy Miss Marple.


vigyázat SPOILER következik: !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 
a szöveg tartalmazza a könyv befejezését, ugord át, ha még nem olvastad. 

és egészen ellenszenvesnek találtam a férfi főszereplőt, már amennyit láttunk belőle. erőszakos, goromba, és nagyon de nagyon nem egy ilyen fickót képzelnék Judy lázadó, vidám alakja mellé. hiába írja sok helyen, hogy hogy megértik egymást, tulajdonképpen amikor reakcióit írja le, az csak gorombáskodás és parancsolgatás. volt egy marék pénze, és nevelt magának egy feleséget, akit eltiltott tőle, hogy más fiatalemberekkel ismerkedjen. hááát... szóval nekem ez nagyon nem jött be, de ez abszolút magánvélemény és nem sok köze van a könyv értékéhez. Mondjuk az is igaz, hogy ha egy könyv valamiért világában, elveiben közel kerül hozzám, annak jobban megbocsátom, ha amúgy gyengébb, de hát ettől szubjektív az értékelés. Irodalmi párhuzam: nagyon nem szerettem annak idején a My Fair Lady happy endes, filmes változatát, és nagyon örültem, amikor megtaláltam, hogy az eredeti Pygmalionban egészen másképp végződik. Ugyanez a bajom itt is... nekem szebb lett volna úgy, ha Nyakigláb Apó végül szabadon engedi a lányt, és saját útját járja. Nem megy hozzá a világot alig ismerve a Nagy Jótevőhöz. 

spoiler vége


a szerzőről:

1876július 27.-én született a New York állambeli Fredonia nevű kisvárosban, Alice Jane Chandler Webster néven. Mark Twain unokahúga volt. Ifjú évei alatt legjobban az irodalom és a közgazdaság érdekelte. Vékonyka lányregényeiben többször is visszatér az iskolai élethez és talpraesett csitri hőséhez, Pattyhez. Első könyve, a Patty a kollégiumban (1903) is róla szól. Később megjelent azErre csak Patty képes! (1911) és egyik leghíresebb könyve, a Nyakigláb apó (1912). Könyvei ma is népszerű olvasmányok a gyerekek körében. 40. születésnapja előtt egy hónappal halt meg, 1916június 11.-én New Yorkban, két lánya születése után gyermekágyi lázban.



a kiadás:

Nagyon helyes pöttyös, keménytáblás könyvben olvastam, 1976-os, Móra kiadós, a szerző saját rajzaival. Tényleg bájos, szórakoztató rajzok, Kovács Péter címlaprajza is kedves. 

egyéb megjegyzés: 

anyukám előttem olvasta egy héttel, neki tetszett




a könyv értékelés: közepes

2 megjegyzés:

  1. Kiskoromban az egyik nagy kedvencem volt ez a könyv, milliószor olvastam :) Egyike volt azon olvasmányoknak, amik miatt író lettem :) érdekes módon sose tűnt fel, mikor játszódik, túl kicsi voltam hozzá.
    A második részét viszont még ennél is jobban szerettem :) Kedves Ellenségem a címe, sok mindent elárul :)

    VálaszTörlés
  2. gondolom Julianak írja a leveleket. :P

    VálaszTörlés