dreamteam - első bevetés.

Vidám, színes esernyők a fejünk felett, pálmák, kerthelyiség. Cseppke barátnőm már messziről mosolyog, ahogy belépünk - jól kezdődik. Kapok egy színes, textil kabalamadarat (kifejezetten madaras meséléshez), és sorra érkeznek a többiek: barátaim, Juli, aki legalább 20 éve ismer (és ennek megfelelően általában igyekszik vigyázni rám), egy egyetemi évfolyamtársam, sőt az egyik madarásztáboros ismerősöm is... már érzem, hogy jó lesz ez. :)

egy enyhén borízű hang megszólal mögöttem. - Erre a ... mesehallgatásra jöttünk!

a pultnál ülő, ismeretlen férfitól származik, hát jó.

Csengéékkel szemrevételezzük a termet, megbeszéljük a részleteket, kapnak szerencse Kancsilt, Lassan beszivárog a közönség is, nincsenek épp nyolcvanan, mint a facebook ígérete szerint, még csak negyvenen se, de nagyon biztatóak, barátságosak.

- Nem izgulsz?

- Neeeeeeem.

És tényleg nem, nincs miért. Sikerül bekiabálnom a termet (! nekem !), mikrofon se kell. A világcsavargó Szilján meg már régi ismerősöm, sokadjára mondom el, mintha nem is én beszélnék, magától megy a mese: madárvédelemről, természetszeretetről, de gyűrűzésről, vonuláskutatásról is.

Utánam Viktor következik, dalokkal és mesével. Szokás szerint magabiztosan improvizál, másodszorra hallottam ezt a meséjét, már most kíváncsian várom, hogy milyen lesz, ha legközelebb hallom tőle, ahogy még tovább alakítja. De Isten és a naaaagy szikla története azt hiszem kedvenc lesz, az udvari bolondos dallal együtt.

Csenge mint vérprofi egy egészen rövid mesével rukkol elő, amit a spanyolországi útjáról hozott: de ahogy a mese is bizonyítja, néha kevés szó is elég, hogy az ember alapos hatást érjen el. de azért... MÉG!! :))

Összességében a bevetés sikeresnek mondható, nem csak a taps, de a mesélés után kapott mindenféle apróbb-nagyobb érdkelődések és elismerések miatt is, mert már akadt, aki szívesen közénk állna, Mesemanó meg elkérte a mesém, hogy tovább mondhassa... :)

úgyhogy SIKERÜLT.

és nagyon jól is éreztem benne magam. köszönjük az ApaCukának, TEDx-nek, Csengének, apának, anyának...

és következő akció hamarosan... talán nem is olyan soká... :)

Minka

Éji ének

Fonjad, fonjad koszorúdat

Táncra hí a csendes éjjel.

Átlátszóan sötét hosszú

Fátyol-szárnyad bontsad széjjel.

Harmatos, virágos réten

Elsiklik a hold sugárja

Fénybogarak jönnek, szállnak

A fehérlő holdvilágba.

Csak nagy hosszú fátyol-szárnyad

Ne kerüljön ember-kézbe,

Ember keze durva érdes,

Összetépne ijedtébe.

Hogyha egyszer összetépne,

Mindig csak a földön járnál,

Nincs szomorúbb szárnyatépett

Földönjáró boszorkánynál.

Fonjad fonjad koszorúdat

Táncra hí a csendes éjjel

Sima röptű sötét hosszú

Fátyol-szárnyad bontsad széjjel.

/Czóbel Minka/

http://moly.hu/konyvek/czobel-minka-boszorkany-dalok

The storyteller team 2011 - a Tarkabarka Hölgy, a Felhőtlépő meg a rigó

jön-jön-jön-jön-jön... !

A Tarkabarka Hölgy - a vérporfi. világjáró mesemondó, aki már hosszú évek óta gyűjti, meséli és megéli a meséket. Hosszú éjszakákat beszélgetett át egy Galamb nevű indián mesemondó asszonnyal, tudja, ki az az Aso és ki Ananse, vagy Kokopelli, afrikai, amerikai, magyar tricksterek személyes ismerőse.

http://www.zalkacsenge.hu/

http://tarkabarka.blogspot.com/

Viktor - akinek több okból is van némi köze a felhőkhöz. És ez hagyján, mert van egy gitárja is, és SAJÁT meséi, tőle olyan történeteket, dalokat hallhatsz, amiket sehol, senki mástól. Sose hallott, sose olvasott mesék.

http://feketegyviktor.hu/

http://retinateszt.blog.hu/

rigó - jómagam. aki mindig is úgy gondoltam, hogy a természetnek van a legtöbb köze a mesékhez, hiszen ha kimész egy erdőbe, máris veled történnek meg a kalandok, te kerülsz a mesébe. A mese és valóság egy, összekötik a madarak.

http://www.blackoriole.blogspot.com/

Utazz velünk madárszárnyon, a felhők között, járj be távoli tájakat...

Közös fellépés hamarosan jön...

könyvajánlós - kivételesen nem tőlem

és molyoktól most bocs, gondolom ti látjátok.

http://kultnaplo.blogspot.com/2011/05/andrzej-sapkowski-vajak-az-utolso.html

de ez valami nagyon jó könyv lehet.

"Strigákkal (...), ruszalkákkal, kikimórákkal, és egyéb, néha egészen meglepő lényekkel, illetve kiválóan alkalmazott népmesei szabályokkal."

nekem ez KELL :))

a táltos pásztor botja

"

Cikolán többen is egyöntetűen mondták el, hogy saját szemükkel látták, amint az öreg Kelemen leszúrta a bunkós végű csörgős botját, rátette a kalapját s megparancsolta neki, hogy őrizze helyette a csordát amíg bemegy a faluba dohányért.

(...)

A fia mondta el, hogy marhaganéba érlelt galagonyabotja volt. Apja saját maga faragta meg. Hegyesedő végére a Dunát faragta rá, ebből nőtt ki egy leveles folyóka, (iszalag), kígyómódra körülkanyarogta a botot és bunkós fejénél a Nappal, a Holddal és a csillagokkal ért véget. (...) Apja kívánságára melléje tették a koporsóba, amikor eltemették, mert nem hagyta el soha. Akárhova ment, mindig vele volt.

"

dr Timaffy László: Táltosok, tudósok, boszorkányok,

Kisalföldi népmondák

Madaras mesélés a Fülemülék éjszakáján

Fülemülék éjszakája címmel rendezvényt tartottak május 13-án a Fejér Megyei Helyi Csoport madarászai Pátkán. A jó időnek is köszönhetően nagy társaság gyűlt össze Egyed Istvánék udvarán. Bár a fülemülék csak este tíz körül szóltak igazán szépen, de addig sem kellett unatkoznunk: mert már a kora esti órákban is hangos volt a környék a madaraktól.

Vörösbegy, erdei pintyek, zöldikék szóltak, és a közeli madárodúban lakó cinkecsalád is hallatta a hangját. Mint kiderült, Egyedék portája igazi madárbarát kert: figyeltek rá, hogy ne költözhessen macska a közelükbe, így más kertes házak udvarával ellentétben itt otthonra lelnek a gyíkok, fecskék, örvös galambok is.

Örültem neki, hogy a program apropóján elmondhattam Andersen Fülemüle című meséjét, és igazán kedves és hálás közönségem volt: érkezett olyan család is, akik évek óta visszajárnak a csoport programjaira.

 Megkóstoltunk többféle remek házi süteményt, majd tettünk egy sétát a környéken. Ekkor hallottuk az első éneklő fülemülét: nem egy érdeklődő először hallotta ezt a madarat.

A sétáról jövet dühös libák sziszegtek ránk, és terjedelmes baromfiudvar is zajongott a ház körül, ami a fehérvári gyerekeknek már önmagában is nagy élmény volt. De mint megtudtuk, néha még szarvasok és vaddisznók is előbukkannak a ház előtti bozótosból.

Később megnézhettük, hogy és hol dolgozik egy méhész, illetve István a sólymászatról is mesélt: ezeket az okos madarakat nem annyira idomítani kell, mint inkább rávenni, rávezetni dolgokra, amiket természetüknél fogva is megtennének.

Amikor besötétedett, és elhallgatott a többi madár, végre minden irányból megszólaltak a várva várt fülemülék. A jócskán megcsappant, fázós csapat igazi, gyönyörű koncertnek lehetett tanúja.

Sok szép élménnyel gazdagodva térhettünk haza, remélem jövőre újra részt vehetek az eseményen.

De szerencsére nem kell túl sokat várni újabb madaras programra a fehérváriaknak és a környékbelieknek: a helyi csoport következő programja a júlisuban kezdődő elzamajori madarásztábor lesz.

Mindenkit szeretettel várunk!

Mária Ďuríčková : Szépek Szépe

Végre egy igazán említésre méltó könyv! Gyönyörű kiadás, eredeti mesevilág. és a végén még egy kis leírás is van a különböző népekről, amit érdemes összevetni a

mostaniakkal. Olyan... napfényes délutánokon, parkban-kertben-játszótéren olvasandó, béke teremtő könyv. Nagyon szerethető.