250 millió évvel ezelőtt éltek a Földön 70 cm szárnyfesztávolságú óriás szitakötők is.
157. oldal
Schmidt Egon: Vízivilág
A könyv szerzőjéről írtam már a Könyvhét és annak kapcsán, hogy a Madártani Egyesület tiszteletbeli elnökévé választotta.
Nekem gyerekkori példaképem, az ő valamikori rádióműsorának hatására lettem madarásszá, ezzel pedig nem vagyok egyedül. Egy madarász találkozón mások is említették, hogy kincsként őrizgetnek Egon bácsitól írógéppel írt válaszleveleket, amiket gyerekként kaptak. Csak az itthon meglévő könyveivel le tudom fedni a fél szobám padlóját is.
Nagyon kedves, szép könyveket ír gyerekeknek is, a Vízivilág inkább ifjúsági és ismeretterjesztő könyv. A gyönyörű leírások mellett olyan tömény megfigyelési tényanyagot tartalmaz, hogy rájöttem, bizony hiába olvasom el egyszer, nem fog megmaradni belőle sok. Pedig a munkámhoz nem elég, hogy pusztán egy kellemes élményt nyújtson (laikus olvasónak pedig azt is nyújt), hanem meg kéne tudnom jegyezni az egyes fajok leírásait. Így aztán nem átalltam ceruzával aláhúzogatni az érdekesebb részeket, és egy külön kis füzetbe lejegyzetelni.
Mivel már többször írtam a szerzőről és az iránta érzett tiszteletemről, így most nem is kerülne ide újra az életrajza, hanem egy fájdalmasan aktuális madarász hírt és a könyvből származó idézetet írnék ide. Hogy mi az, ami igazán fontos:
Mi is védjük tehát a svéd, finn vagy az erre tévedő német halászsasokat, és ez így is van rendjén, hiszen a madárvédelem nem ismer határokat, s csupán nemzetközi alapon lehet igazán eredményes.
75. oldal
Schmidt Egon: Vízivilág
Ilyenkor bizonyosodik be, hogy igen, mennyire sokat számít a szemléletformálás, környezeti nevelés, és a nemzetközi együttműködés is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése