2013. szeptember 8., vasárnap

Kurt Kauter: Hogyan lett király a kondorkeselyű

Álmukban egy gyönyörű asszony jelent meg. Ezüstösen fénylett, mint a hold, a haja pedig színarany volt.
– Én vagyok az erdő úrnője – szólt a gyerekekhez.
25.



Kissé felemás véleményem van a könyvről, hiszen elég rövid és a nagy betűk miatt gyanítom, hogy kisebb
gyerekeknek szánták, viszont nem minden mesét olvasnék fel belőle kicsiknek. Három meséje közül az elsőtől szerintem gyerekkoromban én nagyon féltem volna (A jaguárléptű szellem), Kóka Rozália hasonló történetétől egy egész estére teljesen kiborultam. Az Egy asszony két vétkecskéje című könyv került a kezembe az itthoni „szabadpolcos könyvtárból” (ez mondjuk eredetileg felnőtt könyv), és az egyik lúdvérces történet volt az, ami úgy kiakasztott. Ez különben érdekes, hogy a mi meséinkben a lúdvérc az, amelyik ember alakját veszi fel, de a fél lába lúdé marad, az indián mesében a démon egyik lába pedig jaguármancs. De akkor is brrr. Engem ez megrázott, hogy rokonok, barátok képét veheti fel a kísértet, ültem az ágyon és bőgve lesegettem a szüleim lábát, hogy igaziak-e. Nem volt jó, na. 

Viszont a címadó mese aranyos, azt simán lehet olvasni 6-10 éveseknek. Helyesek a színes ruhákat próbálgató madarak, ezeket el is lehetne játszani a gyerekekkel. A keselyűre meg nem hazai madárként is ráfér egy kis népszerűsítés, ne utálják már annyira szegényt.  A harmadik mese viszont szomorú, az meg azért nem lesz a kedvencem, bár a maga mesetípusában egészen kedves vége van. (Kb Jancsi és Juliska, Bátyácska és húgocska stb). 

A könyvben szereplő rajzok szépek, a többsége tetszik, a könyv vékonysága ellenére igényes, kemény borítós. A Móra kiadóra jellemzően igényes. Csak hát a mesék... Azt hiszem nagy szükség lenne egy, tényleg igazán gyerekeknek válogatott mesekönyvre, amit a szülő nyugodt szívvel adhatna a csemetéje kezébe vagy tényleg elolvashatnák együtt az első oldaltól az utolsóig, anélkül, hogy szülői előolvasást és válogatást igényelne. 




Chuyanchaquiról tudni kell, hogy két különleges képessége van, amelyet csínytevései során fel tud használni. Parancsolni tud sok erdei állatnak, ugyanis félnek tőle, továbbá olyan alakot ölthet magára, amilyent csak akar, még ember formájú is tud lenni. De ha emberként jelenik meg, a két lábfeje különbözik egymástól, az egyik emberláb, a másik pedig jaguármancs.
7-8

Kurt Kauter: Hogyan lett király a kondorkeselyűIndián mesék
egy igazi kondor:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése