"Ott, ahol a nap hosszú barangolás után ledobja tüzes pajzsát, ott lakik Szanyá királya."
27. oldal
Első, a tizenegy könyves kihíváshoz kapcsolódó, elolvasott könyvem ez a népmesés kötet. Mesemondóként szívesen mesélek (fejből!) állatos történeteket, mert ezzel is szeretném közelebb hozni, megszerettetni a természetet az emberekkel. Nincs könnyű dolgom: sok, úgy nevezett fabula szerintem agresszív, didaktikus, ezeket pedig nem csak felnőttként, hanem gyerekként sem szerettem. Meg aztán ha már annyit pusztítjuk az élővilágot, legalább a mesékben ne a "piszkos munkát" végeztessük el velük, ne ők legyenek a rossz példa. Legalább a meséinkben kapják meg az élőlények az őket megillető tiszteletet, lehessenek hősök, csodálatos segítők, az se árt, ha egy-egy tulajdonságukban hasonlítanak a valóságos önmagukra, így még egy kis valódi természetismeret is kerülhet a mesébe. Európai mesék között is akadnak ilyenek, de sokszor keresgélek a természeti népek, a természethez még közelebb élő emberek, indiánok, afrikaiak, óceániaiak meséi között. Lássuk, ez esetben mennyire jártam sikerrel:
A könyv kiadása nagyon igényes. 1985-ben adta ki a Móra, Dornbach Mária szerkesztette. Tapasztalataim szerint érdemesebb rendszerváltás előtti, de mindenképpen 2000 előtti népmesés köteteket olvasni: néha maga a könyv is igényesebb kiadású (bár a külcsínra most is adnak bizonyos esetekben), viszont mindenképpen ritkább mesetípusokat, több mesét találunk egy-egy régi könyvben, mint a maiak nagytöbbségénél. Nincs ebben semmi régi időket hamisan dicsérő nosztalgia: egyszerűen ma már sokszor inkább a jól bevált, nagyon közismert mesetípusokkal akranak eladni egy-egy könyvet, esetenként alig néhány, 3-5 mesével. Ezt a könyvet jó kézbe venni: kemény táblás, szép borítójú könyv, igényes, kedves, hangulathoz illeszkedő rajzokkal. Nem a nagy, vaskos Mesekönyv, mégis 36 mesét tartalmaz. A mesék magukon viselik a kultúra nyomát, amiből származnak: a felnőttet szórakoztatják az ott élő emberek szokásai, mindennapjai, illetve a megjelenő állatok, növények. Igazi természettudományos-néprajzos afrikai utazás. Pláne, ha az ember egy kicsit utána is kutakodik, hogy mi is az a baobab fa, vagy hogy néz ki és milyen ízű a kölessör.
„Krumplit, hagymát, kölest, földimogyorót és kölessört árulnak, ez utóbbit rögtön meg is kóstolom. (Nyugat-Afrikában egyébként két tradicionális helyi ital létezik: a pálmabor és a kölessör.) Nagy, félbevágott tökben erjed vagy húszliternyi sárgásbarna színű, langyos, édeskés folyadék, ami ízre leginkább a mustra emlékeztet. ”
forrás:
A mesékben gyakran előfordul "baobab fa" is érdekelni kezdett, hogy milyen növény lehet: a majomkenyér fáról van szó. A könyvben nem szerepel, de egy történet szerint a növény mindenfélét követelt magának az istenektől. Amikor ezt odafönt megunták, az isten megfogta, és fejjel lefelé ültette vissza a helyére. A fa pedig tényleg úgy néz ki a valóságban, mintha a gyökerei állnának felfelé. A teljes legendát itt találjátok: Liliomkert
A mesék nagyrészt a szokásos, didaktikus állatmesék voltak a ravasz nyúlról, oroszlánról, valamivel talán szelídebbek, mint a hasonló, magyar mesék. (Pl "vert viszen veretlent"). De volt néhány, emberszereplős mese is, de ezek is nagyon hasonlóak. Az állatmesék egy kedves, mesemondó ismerősöm szerint az óvodás korosztálynak szólnak, ezek a mesék kellően nyúlfarknyiak is egy-egy esti mesének.
Nekem műfajukból adódóan nem lopták be magukat a szívembe, úgyhogy én biztosan nem fogok ezekből mesélni egyet sem, de otthoni olvasásra egyet-egyet esetleg érdemes megtartani. Ha a gyereket érdekli akár úgy, hogy a mesében szereplő állatok képét google-ben kikeressük mellé. Hogyan is néz ki a koronás daru, marabu, pettyes uhu. Hogy a "tengeri papagáj" mi lehet, arra nekem sem sikerült rájönnöm, de aki megleli, elküldheti nekem is! :)
a koronás daru, a madarak királya :)
Különösen ajánlom otthoni olvasásra A vadász, a kajmán és a fekete kő illetve Az oroszlán és a nyúl című történeteket. Ismert mesetípusokba tartoznak, de szellemes, eredeti fordulatok vannak bennük.
Értékelés
(Az értékeléseimnél fontosnak tartom megemlíteni, hogy a könyvet édesanyámnak a kezébe merném-e adni, vagy sem, illetve hogy neki tetszett-e, ha olvasta. Anyukám népművelő-magyar szakon végzett az egyetemen, ő volt az első, aki mesélt nekem és könyveket adott a kezembe. Máig nagyon megbízom a véleményében.)
Tehát: anyukámnak biztosan nem adnám a kezébe a könyvet, ő sem hallana szívesen ilyen meséket élőszóban sem tőlem.
A valamikori, még vonalasfüzetes olvasónaplómba most egyenes szájú smilet rajzolnék, nem is sír, de nem is mosolyog. Közepes. Termésezttudományos-néprajzos szempontból élményt ad, a mesék élvezeti értéke számomra vitatható.
Tetszetős beszámoló lett. Jók voltak a plusz infók, mert érdekesek voltak, ugyanakkor nem volt belőlük túl sok, nem lett tőle terjengős a napló. A képek is tetszettek (a koronás daru tényleg a madarak királya, pedig én nem is szeretem a madarakat). A tengeri papagáj engem is érdekelne, úgyhogy ha idő közben megtudod, mi az, feltétlenül szólj! :D
VálaszTörlésKöszi, örülök, hogy tetszik! :) Idő közben kitettem az elejére egy idézetet is, az még kellett. Már csak azt nem tudom, hogy a B listával mi a teendő? Mennyit lehet cserélni belőle az A -ról, vagy hogy működik?
TörlésAz A listáról annyit cserélsz be B listásra, amennyit gondolsz, de mivel elsősorban az A lista teljesítése a cél, nyilván akkor ésszerű a csere, ha valami komolyabb okod van rá, mint pl. hogy nem tudtad sehogy beszerezni vagy egyszerűen képtelen vagy végigolvasni, esetleg kifutottál az időből, és a B-ről választott rövidebb, mint az A listás. Ha lecserélsz egy könyvet, csak annyi a dolgod, hogy amikor naplót írsz róla, beleírod, hogy mit cseréltél arra, illetve a közös fájlban értelemszerűen átírod.
TörlésKöszi! :) Egyelőre azt a lehetetlen célt tűztem ki magam elé, hogy A és B listát is végig szeretném olvasni a megadott határidő leteltéig, de ha mégse sikerülne, akkor majd cserélek. B listára tettem olyan könyveket, amiket beszerezhetetlennek gondoltam, de az egyiket épp most sikerült meglelni, be is fejeztem az olvasását.
VálaszTörlés