Az Olvasás hét hete - IV. hét Védőbeszéd a közösségi oldalak mellett

Védőbeszéd a szépirodalom mellett
Védőbeszéd a szórakoztató irodalom mellett
Ha a kedvenc írójával/íróival készíthetne interjú, ki lenne/kik lennének a kiválasztott(ak)?
A Moly.hu könyves közösségi oldal népszerűsítése 

 A közösségi oldalak védelmében

Kizárólagosan a moly.hu népszerűsítése helyett inkább összességében írnék a különböző könyves- meg nem könyves közösségi oldalakról. 

Mert ez egy régi-régi történet, ami még gimnázium közepén kezdődött... Természettudományi tagozatos osztályba járva azon vettem észre magam, hogy nekem bizony hiányoznak a bölcsész beállítottságú barátok. Úgyhogy neki is álltam keresni a neten mindenféle diákírós, novellás oldalakat, így leltem meg az akkor még létező, azóta megszűnt íróműhely.hu -t, ahol életemben először levelezhettem hasonló korú- és érdeklődésű emberekkel. Tőlük hallottam először a sárvári diákíró táborról, ahol élőben is megismerkedhettem az oldal szerzőinek egy részével, egyikükkel a mai napig jóban vagyok: ő Csenge , akivel azóta is számon tartjuk egymást, sok-sok könyvajánlót, mesét, mesemondást köszönhetek neki, bármilyen távoli országokban is járt közben, és mindez nem jöhetett volna létre, ha nincs msn, email... és persze az adott közösségi oldal, ahol megismertem. 

(szülinapi ajándékom a moly.hu -s kívánságlistám alapján by ppayter, plusz a szüliemtől kapott nagy adag új ál-népek meséi :S a kívánságlista előnye: biztosan azt kapod, amire leginkább vágysz, és nem valami egészen mást, például az ál-népek meséit :S)

Kis kitérő volt a Palackposta Net  (ami ezek szerint még mindig létezik), az ötlet maga jó, de sajnos valamiért kevéssé ismert és népszerűtlen maradt, pedig nem rossz kezdeményezés. 

Majd gimnázium vége felé indult útjára a Nagy Könyv, amihez a tv-s dolgokon kívül (amit azt hiszem, sose láttam) honlap is tartozott, hozzá való fórumtémákkal és üzenőfallal. Fórumon, üzenőfalon ott is érdekes, kedves társaság verődött össze, ismét könyvajánlók, találkozók, nagy levelezések és beszélgetések követték egymást. Az oldalon amúgy is működő játékokon kívül mindenféle hasonlót is kitaláltak a felhasználók.  Nem egy könyvet köszönhetek nekik, és ők szerettették meg velem igazán a verseket. Sajnos a honlap pénz hiányában megszűnt, de most is élő barátságaim is vannak innen, még ha nem is találkozunk, beszélünk már minden nap. 

(szoknyám és könyv. nem egy molylány két hatalmas szenvedélye: könyvek és öltözködés. hajajj...)

Az után jött a "mély víz", a HotDog, amitől aztán felületes szemlélő semmi jót nem várna... Pedig még itt is akadt, aki az elmúlt három évben "Élő költők társaságát" játszott velem, (ez olyan fórumtéma, ahova csak ma élő költők verseit írhatják, de önjelölt költők nem jöhetnek, csak másét szabad beírni), vagy elgondolkozott azon, hogy kivel szeretne együtt kávézni a kedvenc, bármikor is élt írói vagy regényalakjai közül. Sőt, egyszer még gyerekszépségversenyt is szerveztünk, a nevezni kívánó felhasználók babakori és kisgyerekkori fotóiból. Sajnos nem tudom, ki nyerte, mert épp akkor untam rá az oldalra, és töröltem magam, pedig ha jól emlékszem, benne voltam a döntőben... 

(BookArt - ezt a fogalmat is molyon tanultam :)

És AKKOR JÖTT (dobpergés-dobpergés) a Moly. :)) Szeptemberben vagy augusztus végén lesz egy éve már, hogy itt rontom a levegőt. :P Elsőre kicsit nehéz a beilleszkedés, mert a folyton változó, nem gyorsan megérthető felhasználói felület néha még most, gyakorlott "mollyerként" is nehézségeket okoz. De hát legyen ez a használati joghoz tartozó IQ teszt. :P Meg aztán ott van az a "figyel" szó... ami a visszahúzódóbb molyoknak riasztó lehet, hogy "én nem akarok figyelni senkit, és azt se akarom, hogy engem figyeljenek"! Pedig itt előnyben vannak a könnyen barátkozó, nyitott emberek, akik nem jönnek zavarba, ha valakit kedvenc könyvek alapján "figyeltnek" kell jelölni, esetleg az illető egy levélben még vissza is kérdez, hogy de hát mi volt érdekes bennem, miért jelöltél be? Ha az ember fia-lánya ezen az első sokkon túl van, és már jelentős számú ismerőst tudhat magáénak, akkor végre bekerült az oldal vérkeringésébe: mindenféle remek eseményekre hívják, Szépművésezti Múzeumba egyiptomi tárlatra, Móricz villáját megnézni Balatonfüredre, vagy éppen cukrászdába vagy könyvtárba, amik szintén nem elhanyagolható helyszínek. És egyáltalán nem baj, ha az illető moly senkit sem ismer személyesen: nagyon hamar befogadnak, nyitottak, kíváncsiak és kedvesek ezek a molyok. A moly az az oldal, ahol a leghamarabb mertem megadni bárkinek is a valódi nevem, ahol minden játékkezdeményezésemet egyöntetűen szívesen fogadták, és bár kisebb-nagyobb vitáink voltak ilyen-olyan könyvek, elvek kapcsán, de soha senki nem oltott le durván, mint pl hotdogon szokás sajnos. Sose éreztem, hogy (egy-egy kivédhetetlen negatív személyiségen kívül) bárki is csak feszültséget levezetni járna az oldalra. 

(rengeteg ötletet lehet kapni a molyoktól: például ilyen helyes, harapós könyvjelzőt is egészen sokan készítettünk @sztiminek köszönhetően)

Itt is vannak kedvenc játékaim: például az ott felejtett könyvjelző. Arról szól a dolog, hogy ha könyvtárban, antikváriumban jársz, és a választott könyvedben valaki benne felejtette korábban a könyvjelzőjét, akkor lefényképezed könyvjelzőstül, és felteszed az egyik molyos "polcra": meglepően érdekes dolgok tudnak így összegyűlni, képeslapok, levelek, régi fényképek és sok éves vonatjegyek... 

Az után vannak mindenféle olvasási mozgalmak, "Elfeledett könyvek felfedezése", a ritkán olvasott könyveket népszerűsíti, de kötődhetnek egy-egy íróhoz, Durrellhez, Agatha Christiehez például. 

Az oldal eredeti célja és lényege is remekül megvalósul: hogy "értékeléseket", véleményeket írhatunk a könyvekről és számon tarthatjuk eddigi- és kedvenc olvasmányainkat, ajánlhatunk egymásnak könyveket. 

A molyok kedvesek, kreatívak, érdeklődőek és sokfélék, nagyon szerethetőek és jó közéjük tartozni.

(ott felejtett könyvjelző a Titkok egy régi kertben c. könyvben: reklámpapír és bevásárló cédula, amin az utolsó tétel Narnia, a másik oldalán pedig az illető, feltehetőleg lány olvasó további elolvasni kívánt könyveit sorolta fel)

Úgyhogy ajánlom mindenkinek szeretettel a közösségi oldalakat, nem csak a facebookot meg az iwiwet, hanem kevésbé ismert kicsiket is. Sok-sok érdekes embert lehet általuk megismerni, akiktől aztán sokat lehet tanulni, és igenis lehetnek belőlük igazi, valós emberi kapcsolatok is. Évekre, vagy életre szólóak, meghatározóak.