Ápirlis 22-én, a Föld Napja alkalmából madaras, állatos, "öko" meséket mondtam a Regionális Környezetvédelmi Központ rendezvényén Szentendrén. Néhány madaras mesével kezdtem, amiben hazai fajok voltak, egy-két valóságos tulajdonságukat megmutatva, az után jöttek a szokásos kézjelek, végül egy eszkimó népmese, amiben maga a Földanya is szerepet kapott.
Kicsi, ám de annál lelkesebb közönségem volt, épp remek korosztályból: a gyerekek többsége már nagycsoportos lehetett legalább, így a többség már velem tudta csinálni a kézjeleket, a kevésbé interaktív történetekre is végig tudtak figyelni anélkül, hogy figyelem visszaterelő játékokat kellett volna bevetnem. Külön örültem, hogy a szülők is beültek a gyerkőcök mellé mesét hallgatni, a kisebbeknek segítettek a kézjelekben. Azt hiszem ezt, a vegyes korosztályt szeretem legjobban, hiszen a mesélés mindenkinek szól, aki már ott ül, rögtön érzi, érti, hogy nem "csak" gyerekeknek való, hanem éppúgy élvezhető bárki számára. A közönség soraiban ült az egyik legkedvesebb volt lakótársam is, ami szintén jó kedvre hangolt. Most nem hogy rövidíteni kellett az előadáson, (ha túl picikék vagy fáradtak a gyerekek, előfordul ez is), hanem még belefért egy ráadás mese a repülő elefántokat illetően.
Köszönöm szépen a lehetőséget a REC-nek, igazán jól éreztem magam! :)
Hazafelé pedig még beugrottunk a Szent György napi vásárba, ahol egy kedves kollégával találkoztam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése