2012. szeptember 7., péntek

Grimm Projekt








200 éve történt, hogy a Grimm testvérek összegyűjtötték a ma már sok országban közismert meséiket. Erre emlékeznek mesemondók a világ minden tájáról. Mindenki a saját nyelvén mesél egy-egy népmesét, a műsoraik meg is tekinthetőek egy közös blogon, a projektet egy kedves barátom és mesemondó mesterem, Zalka Csenge koordinálja.

A tél folyamán végigolvastam a Gyermek- és családi meséket, a mesék többsége szerintem túl véres vagy túl közismert volt. Nem értek egyet azokkal, akik szerint a "megháziasított" mesék helyett az eredetieket kell mondani a gyerekeknek, nyomasztó, szomorú történeteket nem szívesen mesélek. De találtam két meglepően kalandos, kidolgozott, inkább műmese szerű mesét, meglepő módon hasonló a címük és mindkettő libapásztorlányról szól. Az egyiket már feldolgozta valaki egy könyvben, A libapásztorlány című meséből írták meg a  A suttogó című könyvet, érdemes elolvasni, ennek is vannak kissé nyomasztó részei, de különben nagyon helyes lányregény. Tökéletesen követi az eredeti Grimm történetet, csak még inkább megismerhetjük a szereplőket. 
Az én választásom a A libapásztorlány a kútnál című történetre esett, mert ezt még nem olvastam sehol a Gyermek- és családi mesék köteten kívül, de eléggé eredeti sztori, jó lenne, ha ezt is megismernék az emberek. Nem unásig ismert fordulatok vannak benne, humoros, és van benne egy nagyon jó fej boszorkány. :) A másik mese, amit a Grimm Projektre feldolgoztam, már közismertebb, A hét holló vagy A csókalányok, illetve A hét hattyú címen lehet ismerős. Én ennek a mesének mondtam el egy saját változatát, a történetben szereplő állatokat kézjelekkel játszottam el, amit a gyerekek is velem együtt csinálhattak. A segítségemre voltak és közönségként közreműködtek a székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola diákjai, ez úton is köszönöm nekik és Ági néninek is! :) (Sőt, abban a szerencsében volt részem, hogy A csókalányokat ugyanabban az osztályteremben mesélhettem, ahol valaha én magam is alsó tagozatos voltam, a volt tanító nénim mostani osztálya volt a közönségem :)) Nagy élmény volt!) 

Zalka Csenge jóvoltából pedig a videofelvételek már fel is kerültek a nemzetközi mesemondós blogra:





( John Bauer illusztrációja A libapásztorlány a kútnál című meséhez)

( A libapásztorlány a kútnál végénél érdemes belepörgetni, amikor a gyerekekkel kvízt töltetünk ki a boszorkányokról, sajnos utólag vettem észre, hogy a vágatlan felvétel került fel, de most már nagyon örülök, hogy végre sikerült kitenni egyáltalán és nem akarok tovább alakítani a dolgon). 

A blogra még nem tettem ki ezt az interjút sem, amit a moly.hu -s barátaim készítettek velem. Beszélgettünk mesemondásról, boszorkányokról, mesékről is. :) 


És még néhány, szerintem gyönyörű illusztráció közismert Grimm mesékhez,  biztosan rájöttök, melyik kép melyik meséhez tartozik! :) (Sajnos nem tudom, hogy ezeket ki készítette, de nagyon szépek).









2 megjegyzés:

  1. Tök jó ötlet ez a projekt, és jó azt is látni, mennyi országból csatlakoztak és hoztak meséket.
    A csókalányokból már láttam ugye a részletet a Merítésben, ott már szétdicsértem, de most is elmondom, hogy tetszik ahogy mesélsz, és annyira aranyosak voltak a gyerekek, amikor bekapcsolódtak... :D
    Esti mesém lesz A libapásztorlány, és feltettem várólistára A suttogót is, mert érdekesnek tűnik. :)

    Fainthoar

    VálaszTörlés
  2. Fainthoar kedves, na ezért érdemes koptatni a billentyűzetet! :))) Örülök, hogy tetszenek a mesék és a könyvajánlás!

    VálaszTörlés