Szeretek úgy mesekönyveket olvasni, ha olvastam már őket egészen régen, és csak halványan emlékszem rájuk a gyerekkoromból. Ha valami egyszer már tetszett, és nem csalt meg a kialakulatlan ízlésem gyerekkoromban, másodszorra még jobban tetszik és még inkább szeretem a hozzá fűződő emlékek miatt. A Mumus a padláson című könyvet ugyan sosem olvastam, de a szerző készített belőle tévésorozatot, aminek nagyon lelkes nézője voltam kislány koromban. Ha már akkor is lett volna internet meg you tube, biztosan sokszor újranéztem volna. Két ördögös kesztyűbábbal még el is játszottam egy ajtó mögül előbukkanva, hozzáénekelve a főcímdalt a sorozat kezdő részét. Anyukámmal mindketten úgy emlékeztünk, hogy nagyon helyes mese volt, megörültem neki, amikor megleltem, hogy könyv is készült belőle. Kicsit félve kezdtem el olvasni, mert nagyon szerettem volna, ha nem csalódom, és jól számítottam: hosszú hónapok óta a leginkább olyan mesébe cseppentem bele, ami kedvemre való volt. Derűs, szerethető, se nem unalmas, se nem riasztóan pörgős könyv. Hanem nagyon-nagyon szerethető és jó kis társaság volt egy sokszori átszállásos vonatúton: Székesfehérvár-Szombathely-Szentgotthárd-Kétvölgy útvonalon, odafelé. Pedig a korán keléstől meg az otthon felhalmozott kialvatlanságtól már-már belealudtam volna, de a történet mégis ébren tartott. Kedves emlékem is lett az elsuhanó, hegyes-völgyes, már-már az erdélyire emlékeztető táj és ez a mesekönyv.
A történetről:
Egy poros, álmos padláson hirtelen felbukkan egy mumusgyerek. És NEM akar hazamenni. De azért össze lehet vele barátkozni mégis, ha az ember nem viselkedik úgy, mint egy "fölnőtt", és nem próbál abszolút fölösleges dolgokat rákényszeríteni. Akkor igazán barátságos teremtés ez a Kismumus, és sok érdekeset mesél a maga világáról. Mert hogy a mumusoknak egész országuk van, ami kakaóscsiga formájú, sőt királyuk is, Kitudjahányadik Szvetozár, és... de a többit majd elolvassátok a könyvből. :)
Kicsit hasonlít az én-mesékre, amiket a gyerekek egészen kicsi korukban kérnek. Kismumus világa, problémái egy embergyerek problémái is. Ugyanakkor mégis csak mumusokról van szó, izgalmas dolog Bencével, a kéményseprővel együtt új és új dolgokat megtudni a cseppet sem félelmetes, kedves mumusokról, Mumusország lakóiról. Nagyon szerettem a történet humorát is. Meglepett, hogy a szerzőnek ez az egyetlen mesekönyve, nagyon szívesen olvastam volna tőle még. Felnőttként is szórakoztató olvasmány volt számomra, de 6-10 éves gyerekeknek is ajánlanám.
és...
Magasságos Szvetozár...! :))
A szerzőről: http://www.rakospeter.hu/index.htm
Ez pedig itt egy kicsit furcsán megvágott rész a Kéménymesékből, de a nevezetes főcímdal azért jól hallható rajta! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése