írhatnám, hogy az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam... de bármiféle irodalmi ítélkezésben egyre jobban elbizonytalanodom, fogalmam sincs, mi az "igazán jó". nem írnék a történetről sem, sem arról, hogy ki volt szimpatikus számomra és ki nem... vannak filmek, és könyvek, amikről az írható benyomások sokkal személyesebbek, mint egy nem könyves, hanem a hétköznapi életről szóló blog bejegyzései. amik után hosszan hallgatni kell, vagy csak egyvalakinek mesélni róla. ez egy ilyen könyv. olvassátok el. :)
smilekkel szoktam értékelni, de ide nagyon nem illene a kétfülű vigyorgós arcocska, pedig rögtön hármat is megérdemelne belőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése