Volt nekem egy nagyon kedves lakótársam még a szegedi egyetemen, Dávid Kata. Igazi elátkozott királylány, panelszobába zárt titokzatos keleti hercegnő egy kék féldrágakő macskaszoborral, szépséges és nyomasztó mesékkel, amit ha elolvastam a blogján, egy hétig nem mertem sötétedés után kimenni vizsgaidőszakban a szobából. Pisilni se. :P Tehetséges író és rendkívüli nő, aki kicsit nővéremként tanítgatott a világ dolgaira amíg együtt laktunk. Nagyon örültem neki, amikor megkeresett, és interjút kért tőlem a kollégiumi diáklap számár, ahol most dolgozik.
itt jelent meg az interjú: http://cseresnyes.hu/ (balra fent van a diákújság, ennek a februári számában)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése