Vörösbegy, erdei pintyek, zöldikék szóltak, és a közeli madárodúban lakó cinkecsalád is hallatta a hangját. Mint kiderült, Egyedék portája igazi madárbarát kert: figyeltek rá, hogy ne költözhessen macska a közelükbe, így más kertes házak udvarával ellentétben itt otthonra lelnek a gyíkok, fecskék, örvös galambok is.
Örültem neki, hogy a program apropóján elmondhattam Andersen Fülemüle című meséjét, és igazán kedves és hálás közönségem volt: érkezett olyan család is, akik évek óta visszajárnak a csoport programjaira.
Megkóstoltunk többféle remek házi süteményt, majd tettünk egy sétát a környéken. Ekkor hallottuk az első éneklő fülemülét: nem egy érdeklődő először hallotta ezt a madarat.
A sétáról jövet dühös libák sziszegtek ránk, és terjedelmes baromfiudvar is zajongott a ház körül, ami a fehérvári gyerekeknek már önmagában is nagy élmény volt. De mint megtudtuk, néha még szarvasok és vaddisznók is előbukkannak a ház előtti bozótosból.
Később megnézhettük, hogy és hol dolgozik egy méhész, illetve István a sólymászatról is mesélt: ezeket az okos madarakat nem annyira idomítani kell, mint inkább rávenni, rávezetni dolgokra, amiket természetüknél fogva is megtennének.
Amikor besötétedett, és elhallgatott a többi madár, végre minden irányból megszólaltak a várva várt fülemülék. A jócskán megcsappant, fázós csapat igazi, gyönyörű koncertnek lehetett tanúja.
Sok szép élménnyel gazdagodva térhettünk haza, remélem jövőre újra részt vehetek az eseményen.
De szerencsére nem kell túl sokat várni újabb madaras programra a fehérváriaknak és a környékbelieknek: a helyi csoport következő programja a júlisuban kezdődő elzamajori madarásztábor lesz.
Mindenkit szeretettel várunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése